A kevés pénzt sem megelőzésre, hanem betegágyakra költjük

Az elégtelenül működő szűrési programoktól a daganatos betegek ellátásán át egészen a gondozás hiányosságaiig terjednek az okok, amelyek miatt a „siralmas” harmadik helyen áll Magyarország a daganatos betegségek okozta korai halálozás tekintetében a monitorozott 183 ország sorában. Erről is beszélt prof. dr. Ádány Róza, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Debreceni Tudományegyetem Népegészségügyi Kutatócsoportjának vezetője, a Semmelweis Egyetem vendégprofesszora a Magyar Orvos-Egészségügyi Világtalálkozón, melyről a medicalonline.hu tudósított.

Az európai átlag alatt teljesít a V4 valamennyi tagországa az egészségre fordított és az egy főre jutó egészségügyi kiadásokban. Az arányszám azonban Magyarországon a legalacsonyabb. Ráadásul a forrásokat nem a betegségmegelőzésre, az alapellátás megerősítésére, népegészségügyi orientációjának fejlesztésére költik, hanem kórházi ágyakra. Bár lakosságarányosan az ágyszám hazánkban a legmagasabb (7 ágy/ezer fő), ennek ellenére nemcsak a megelőzhető betegségek, hanem az elkerülhető halálozások száma is nálunk a legrosszabb. Az elkerülhető halálozás Magyarországon az európai átlag 268 százaléka – összegezte a professzor.

Bár 1990 és 2019 közötti a halálozási adatok egyértelműen csökkenésnek indultak a V4-eknél, ám ennek mértéke hazánkban kevésbé volt intenzív ebben a periódusban. A születéskor várható átlagos élettartam ugyancsak nálunk alakult a legkedvezőtlenebbül: a csehekhez viszonyítva átlagosan három év az elmaradásunk. Az európai átlagtól ugyan valamennyi V4 tagállam leszakad, de közöttük is utolsó helyen áll Magyarország - tette hozzá.

Az augusztus 26-28-a között Budapesten zajló Magyar Orvos-Egészségügyi Világtalálkozó – amelyet a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) szervezett meg, és amelynek az MTA adott otthont – célja a nagyvilágban szétszóródott és a Kárpát-medencében élő magyar orvosok és egészségügyi dolgozók kapcsolatrendszerének fejlesztése. A rendezvény három napja alatt számos tudományos előadást hallgathattak meg a résztvevők online és személyesen egyaránt. Az előadók a világ minden tájáról – New Yorktól Londonon át Szegedig – számoltak be klinikai vívmányokról, tudományos eredményekről, a migráció és hazatérés nehézségeiről, az egészségügyi ellátórendszerek szervezésének és működtetésének tapasztalatairól - írta a lap. Továbbiak a teljes cikkben