A mozgás javítja az agyi vérkeringést és energiaellátást, de a mozgásnak molekuláris szinten is rengeteg kedvező hatása van.
Sok szempontból rosszat tesz magával, sőt, akár el is butulhat az emberiség, ha a mind kényelmesebb életvitelre törekedve teljesen elhanyagolja a mozgást – véli Radák Zsolt, a Testnevelési Egyetem edzésélettan professzora, a Molekuláris Edzésélettani Kutatóközpont igazgatója, akit a növekedés.hu. kért beszélgetésre.
Az új felsőoktatási rendszerben a támogatás egyik feltétele lesz, hogy az egyetemeken is legyen testnevelés, mondta a közelmúltban egy interjúban Orbán Viktor miniszterelnök. Ön mit gondol, jobban teljesítenek majd ezután a hallgatók?
Erre van esély, a testedzés ugyan nem tesz minket zsenivé a tudományokban, de ha nem sportolunk rendszeresen kisebb az esélyünk, hogy Stockholmból hívjanak a Nobel-díj átadó ünnepségére. De az sem elhanyagolható, hogy a rendszeres testedzés csökkenti többek között az idegrendszeri megbetegedések előfordulását, javítja az ellenálló képességet a stresszel szemben, ami jól jöhet a vizsgaidőszakon kívül is!
Azt mondják, a mozgás serkenti az agyműködést.
Ez így van, de még igazabb ez a tétel fordítva: a fizikai inaktivitás egyértelműen rossz hatással van az egész szervezetünk működésére, így az agyéra is.
Mi az oka ennek?
Az ember agya hétszer nagyobb, mint ami a testméret alapján indokolt lenne. Ez azon túl, hogy egy nagyon érdekes evolúciós jelenség, azt is jelenti, hogy nagyon sok energia kell az agy működéséhez: még akkor is, ha nem csinálunk semmit, agyunk felveszi a nyugalmi energia 20 százalékát. Nem egyszerű tehát ezt az agyat működtetni, ehhez szükség volt egy speciális anyagcsere-folyamat kialakulására.
Az agyunkra hogyan hat pontosan a mozgáshiány?
Van egy szoros kapcsolat az agyméret és a fizikai aktivitás mennyisége között. A házinyúl és a vadnyúl agya között is nagy a különbség, a vadnyúlnak nagyobb, részben, mert sokkal több feladatot kell megoldania. Úgy is mondhatnánk hogy a fizikai inaktivitás rosszat tesz nem csak az izomnak, de az agynak is, mert az agy bizonyos részei nem fejlődnek megfelelően. Ha pedig mozgunk, akkor segítjük az agy munkáját, kibontakozását, például a problémamegoldás területén. Időseknél sok vizsgálat zajlott az agyi leépülés okainak kutatása során, és náluk gyönyörűen kijön a testedzés kedvező hatása az agyi funkciókra: a modern képalkotó eljárásokkal pedig azt is látni lehet, hogy
Az összetett információk megértésében, események memorizálásában alapvető szerepet játszó hippokampusz mérete nem csökken annyira azoknál, akik mozognak. De nemcsak az agyi funkciókra, az agy állagára is hatással van a mozgás: az agylágyulás sokkal kisebb mértékű azoknál, akik rendszeresen mozognak.