A kézremegés csak a sokadik tünete a Parkinson-kórnak

Az automatikus mozgások megváltozása hamarabb felhívja a figyelmet a betegségre, például a kevesebb pislogás vagy a járás közbeni kézlóbálás lelassulása ‒ mondta az Indexnek Gács Gyula neurológus. A kór tünetegyüttesét először James Parkinson írta le 1817-ben, így kapta nevét az általa még reszkető bénulásnak nevezett betegség. 1997 óta világszerte az angol orvos születésnapján hívják fel a figyelmet a Parkinson-kórra.

A Parkinson-kór egy lassú előrehaladású, az agysejtek folyamatos károsodásával járó idegrendszeri betegség. A fő ingerületátvivő dopamin termelése csökken, ami a hangulatváltozás szabályozása mellett az izommozgások koordinálásában is szerepet játszik. A dopaminhiány először a mozgásszervek működésére hat ki, a merevebbé váló végtagok mozgása lassul, akaratlan remegés jelentkezik, a testtartás megváltozik. Előrehaladott állapotban az agysejtek pusztulása memóriaproblémákkal is együtt jár. 

Fő tünetei:

Lelassult mozgás: a Parkinson-kórosok nehezebben tudnak elindulni, izomzatuk merevebbé, testtartásuk görnyedté, járásuk csoszogóvá válik, mozgásuk lelassul. Az íráskép ebből adódóan görcsösebb lesz. 

Remegés (tremor): nyugalmi állapotban, pihenés közben gyakran tapasztalnak remegést lábukban, kezükben, állkapcsukban, előrehaladott stádiumban gyakoribb. 

Egyensúlyzavarok: a betegek gyakran instabilak, könnyen elesnek. 

A beszéd zavarossá, elmosódottá válik, és nyelési nehézségek jelentkeznek.

Szaglás: sokszor a szaglászavar az első tünet. 

Pszichés problémák: a csökkent dopaminszint miatt a betegséggel szorongás, alvás- és hangulatzavar, depresszió jár együtt. 

Idegrendszeri tünetek: előrehaladott stádiumban memóriaproblémák, zavartság, idősebbeknél demencia fordul elő. 

Gács Gyula elmondta, hogy az érintetteknél először az automatikus mozgás lelassulása hívja fel a figyelmet a problémára, mint például a ritkább pislogás. „Egy egészséges ember egy perc alatt nagyjából 16-szor pislog, a Parkinsonos 2-4-szer. A járás közbeni kézlóbálás szintén lelassul” – fogalmazott a neurológus.

A Parkinson-kórt az orvostudomány jelen állása szerint még nem lehet gyógyítani, a betegek terápiáját egyénre szabják, koruk, állapotuk, tüneteik alapján. Gács Gyula megjegyezte: miután a hatvanas években felfedezték, hogy ingerületátvivő anyag hiányáról van szó, már „csak” elő kellett állítani a dopamint olyan formában, hogy be lehessen adni a betegnek. A parkinsonos betegnél hosszú ideig szinte tünetmentesség érhető el, és akár 20 évig is csökkenthető a tünetek intenzitása – hangsúlyozza Gács Gyula a Neurológiai Központ orvosa. A neurológus azt is elárulta, hogy az előrehaladott stádiumban lévő betegek számára is vannak már hatékony módszerek. „Egy műtéti megoldással pacemakert ültetnek be az agy megfelelő helyére, ami elektromosan viszi tovább az ingerületet a hiányzó dopamin helyett”– fejtette ki a neurológus. További részletek a cikkben