A klímaválság a születésszámot is visszaveti

Az éghajlatváltozással járó felmelegedés negatív hatással lehet a születések számára a 21. században Európában – állapítja meg egy magyar tanulmány, amely szerint hónapokkal az extrém meleg – főleg, a párás meleg – napok után csökken a születési ráta. A kutatás nemcsak azért fontos, mert Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ többi része, hanem mert az öreg kontinens már az átlagéletkort tekintve is a legöregebb földrésznek számít, mivel Európában rendkívüli módon visszaesett a gyermekvállalási hajlandóság - írta a portfolio.hu.

Az extrém meleg napoknak való kitettség enyhén csökkenti a születési rátát öt-nyolc hónappal később, míg kilenc-tíz hónappal a forróságnak való kitettség után sokkal erősebb negatív hatások figyelhetők meg.

Az ezt követő néhány hónapban részleges helyreállás mutatható ki; a születési ráta enyhén emelkedik. Többek között erre a megállapításra jutott Hajdu Tamás, a Közgazdaság-tudományi Intézet (KTI) tudományos főmunkatársa 32 európai ország csaknem 244 millió élveszületésre vonatkozó adatait elemezve.

A KTI Műhelytanulmányok sorozatában megjelent tanulmány az első, amely az éghajlatváltozással járó felmelegedés és a születési ráta közötti kapcsolatot vizsgálta Európában, 1969 és 2021 között. Ennek az 53 évnek az eredményei azt is megmutatták, hogy a magas páratartalmú forró napok hatása erősebb, mint az alacsony páratartalmú forró napoké. Emellett a hőhullámos napok hatása nagyobb mértékű, mint az olyan forró napoké, amelyeket közvetlenül nem előznek meg más magas hőmérsékletű napok.

A tanulmány szerint a hőséghez való részleges alkalmazkodás csak hosszú távon lehetséges, ezért az éghajlatváltozás negatív hatással lehet az élveszületések számára a XXI. században egész Európára. Mert bár a hőség hatása kevésbé érzékelhető a melegebb, mint a hűvösebb éghajlatú országokban, a negatív hatások mindenütt megfigyelhetők. További részletek a cikkben