A nyugdíjasok elvárnák, hogy a nyugdíjából mindenki meg tudjon élni

Az Országos Nyugdíjas Parlament idén is elkészítette javaslatát arról, hogy milyen változásokat szeretnének a nyugdíjasok. Karácsony Mihály elnök a 24.hu-nak elmondta, mivel indokolják a nyugdíj összegét érintő általuk szorgalmazott változtatásokat. Másképp számolnák a nyugdíjakat, más alapon szeretnének nyugdíjemelést, és feltétlenül elvárnák, hogy a legkisebb nyugdíj is elég legyen egy szűkös megélhetésre.

A javaslatok között szerepel, hogy a közfinanszírozott állami nyugdíjkiadás minden évben érje el az adott év GDP-jének 12–13 százalékát.

Arra hivatkozva kérik ezt, hogy az EU 27-eknél átlagban a GDP 13,6  százaléka a nyugdíjkiadás, és például a mintának tekintett Ausztriában 15,4  százalék jut a bruttó hazai termékből nyugdíjcélú kiadásra. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2009-ben a GDP 11,3 százaléka, míg 2022-ben már csak 8 százaléka jutott nyugdíjra, ezen belül korbetöltött öregségi nyugdíjra mindössze 7 százalékot költöttek.

Javasolják továbbá, hogy a nyugdíjra, ellátásokra, járadékokra és egyéb járandóságokra az egy ellátottra jutó átlagos összeg érje el az adott év nettó átlagkereset 65–70 százalékát. A KSH adatai szerint míg 2008-ban a nettó átlagkereset 69,1 százalékát fizették ki átlagban nyugdíjra és járandóságra, addig 2022-ben már csak 54,5 százalékát.

A javaslatok között szerepel , hogy a közfinanszírozott állami nyugdíjrendszer számára megállapított összegből csak az öregségi nyugdíjra, és a hátramaradottaknak fizessenek.

Ne lehessen a legalacsonyabb saját jogú öregségi teljes nyugdíj összege kisebb, mint amennyi a tárgyévi öregségi nyugdíj átlagösszegének 60 százaléka.

Mindig a tárgyév március 1-jétől legyen nyugdíjemelés, de ne inflációkövető, hanem akkora, mint amekkora a KSH által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos bruttó keresetnövekedés. Inflációkövetés helyett javasolják ezt, a képviselői tiszteletdíjak mintájára. Azért márciustól, mert akkorra derül ki, mennyi volt a bruttó keresetnövekedés. Vagyis vissza akarnak térni a nyugdíjnál az 1997 előtti bérindexálásra, hogy a nyugdíj megőrizze reálértékét.

Nézzük, mit jelenthet ez az utóbbi pár évben. 2019-ben az átlagos keresetnövekedés 11,3 százalékos, 2020-ban 9,8 százalékos, 2021-ben 8,9 százalékos, 2022-ben 17,4 százalékos volt, vagyis a következő években márciustól ennyivel kellett volna emelkedniük a nyugdíjaknak, ha már ez a rendszer élt volna.Továbbiak a teljes cikkben