A klímaváltozás öko-szorongást válthat ki

Bár már számtalan cikket olvashattunk a klímaválság egészségügyi és mentális következményeiről, a Lancet tudományos folyóirat friss jelentése és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb kutatása minden eddiginél fenyegetőbb képet fest. Szabó Amanda Imola, meteorológus, éghajlatkutató, az ELTE Környezettudományi Doktori Iskolájának doktorandusza gondolatai mentén a Forbes összegezte, mit jelent ez a gyakorlatban.

Világszerte emberek millióinak egészségét károsítja a klímaváltozás már most is, melynek hatásai, egy, a Lancet tudományos folyóiratban megjelent jelentés alapján a világ egyik elsődleges egészségügyi kockázatának számítanak. A szakértők előrejelzései szerint

2050-re évente várhatóan további 250 000 ember fog meghalni az éghajlatváltozás miatt, és a pesszimista forgatókönyv szerint, mely mentén jelenleg is haladunk, a század végére ez a szám évente 9 millióra nőhet.

Az egészségi állapot esetén nemcsak a fizikai, hanem a mentális és szociális jóllétről is beszélünk és ezek figyelembevételével az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) második munkacsoportjának legutóbbi jelentése, mely az éghajlatváltozás hatásait, valamint a lehetséges alkalmazkodást összegzi, a következő egészséggel kapcsolatos fő kockázatokra hívja fel a figyelmet.

A szélsőséges események okozta traumák mellett nem elhanyagolható a klímaszorongás sem. Az éghajlati szorongás kialakulásához hozzátartozik, hogy tudjuk, hogy veszély közeleg, de nincsenek megtéve a kellő lépések a katasztrófa elkerülésére.

Az úgynevezett „öko-szorongás” az olyan szorongás jelenléte, mely az éghajlati és ökológiai válságok által jelentett egzisztenciális fenyegetés miatt alakul ki. Ez a hatás már Európában is megjelent, főleg a fiatalabb korosztály esetén.

A teljes cikk a Forbes oldalán olvasható.