Minden 3-4. orvos klinikai értelemben depressziós és szorong, 15 százalékuknak vannak öngyilkossági gondolatai.
Miközben a Covid-pandémia nyomán sok teherrel és a kényszerűség szülte változással kellett szembenézniük a háziorvosoknak, szerződni kezdtek a praxisközösségek is. Mindezek együttesen számos módosulást hoztak az alapellátásban, írja a MedicalOnline.
Kettős frontvonalba kerültek a háziorvosok a Covid-járvány megjelenésével, ami 60 százalékuknál okozott a megküzdési képességet meghaladó krónikus stresszt – derült ki annak a felmérésnek az eredményeiből, amelyet Eőry Ajándék háziorvos, a Semmelweis Egyetem (SE) Családorvosi Tanszék Integratív Medicina Tanszéki Csoportjának vezetője ismertetett az Oktató Családorvosok XXIII. Továbbképző Konferenciájának csütörtöki kerekasztala mellett.
A felmérésben részt vevő 228 háziorvos számára a rendelés formájának megváltozása jelentette a legnagyobb kihívást, különösen azoknak, akik korábban nem használták a telemedicinális rendszereket. Tovább növelte a traumát, hogy megszakadtak a betegutak, nem tudták szakorvoshoz küldeni a pácienseket. Mindeközben hosszú, nehezen értelmezhető eljárásrendek jelentek meg, ráadásul a szabályok akár járásonként is eltérőek voltak. Miközben a frontvonalban kellett állniuk, sem megfelelő mennyiségű információt, sem jogosultságot nem kaptak ahhoz a háziorvosok, hogy kompetensen láthassák el a feladataikat – mutatták a válaszok.
Heti három-négy napon 30 percet fordítottak rekreációra a háziorvosok, jellemzően természetjárással, mozgással, olvasással töltve ezt az időt – folytatta a felmérés ismertetését Eőry Ajándék. Kiderült az is, hogy a 33-88 éves korú válaszadók között a fiatalok és az orvosnők körében volt megfigyelhető nagyobb arányban a stresszhatár túllépése.
Minden 3-4. orvos klinikai értelemben depressziós és szorong, 15 százalékuknak vannak öngyilkossági gondolatai – hívta fel a figyelmet a drámai adatokra Pilling János, az SE Magatartástudományi Intézetének oktatási igazgatóhelyettese. – Minden második gyógyító alvászavarokról, kétharmaduk pszichoszomatikus tünetekről számol be. Mindezen napi fél órás rekreáció nem segít – szögezte le a pszichiáter. Ugyanakkor elmondta azt is, szinte senki nem használta ki azokat a segítő vonalakat, internetes felületeket, amelyeket a pandémia kezdetétől azért biztosítottak az orvosok számára az SE-n, hogy támogatást nyújtsanak a megnövekedett mentális terheléssel való megküzdésben. A szakember szerint ennek oka az lehetett, hogy a folyamatos terhelés mellett mindenki kevésbé foglalkozik saját mentális egészségével.
A teljes cikk a MedicalOnline-on olvasható.