• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A koreai "sellők" módosították genetikájukat

Lapszemle MA 06:18 Forrás: Index
A koreai

A haenyeók 1700 éve léteznek, vagyis már a 4. században megkezdődött a jeges vízinői halászat.

Haenyeo, vagyis tengeri asszony, ez a megnevezése azoknak a koreai búvárnőknek, akik a 10 fokos Kelet-kínai tengerbe merülnek, hogy kagylókat és sünöket gyűjtsenek. Testük genetikailag módosult, hogy az extrém vízi körülményekhez alkalmazkodjanak. Az anyákról lányokra hagyományozódót mesterség mára kihalóban van, a még aktív tagok is 70 évesek, és nem jön az utánpótlás, írja az Index.

A koreai történészek szerint a haenyeók 1700 éve léteznek, vagyis már a 4. században megkezdődött a jeges vízinői halászat. Hát ennyi idő alatt biztos, hogy át tudott alakulni a testük, ráadásul már magzati korban is merülnek, mert az állapotos búvárnők nem állnak le, csak a szülés napján. Különleges állóképességüket Melissa Ilardo, a Utahi Egyetem genetikusa vizsgálta: mi a titka ezeknek a sellőknek, akik akár napi 5 órában 10 méter mélyre is lemerülnek, hogy oxigénmaszk nélkül gyűjtsék össze zsákmányukat a tengerfenékről. Ilardo tanulmánya a Cell Reportsban jelent meg. 

A haenyeók a nyolcvanas évekig sima pamutban búvárkodtak, nem érezték szükségét a védelemnek, mert a genetikai örökség mellett egy élethosszig tartó képzésen is mind részt vesznek. Ez azt gyakoroltatja be velük, hogy minél tovább vissza tudják tartani a levegőt. A Cell tanulmányában azt olvashatjuk, hogy a búvárkodás több generációnak is megváltoztathatta a genetikáját, anyákét, lányaikét, illetve olyan fiziológiai adaptációk jöttek létre és öröklődtek nemzedékről nemzedékre, amelyek tökéletes merülőcsodává tették őket.

Ez viszont azt bizonyítja ékesen, hogy az emberek képesek alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez is. Nem csak a Csedzsu-szigeten, hanem bárhol, bármikor.

A nők egész fiatalon az édesanyjukkal tanulnak meg búvárkodni, hivatalosan tizenöt éves korukban kezdik a képzést, és ezt egész életükben folytatják. Azért is nevezik őket a tengerek őrzőinek, mert az évszaknak megfelelően gyűjtögetnek, de hagyják, hogy a tengeri környezet regenerálódjon. 

A teljes információ a cikkben.