Már csak a döntéshozókon múlik, hogy e határ menti kis kórház sorsa mely irányba dől e.
A makói kórház és az egészségügy további sorsa miatt tiltakoztak a fővárosban az egészségügyi intézmény ápolói. „A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara 2012. március 3-ára országos nagygyűlést szervezett az egészségügyi szakdolgozók részére a magyar egészségügy napi problémáinak megvitatására a budapesti Syma Csarnokban, ahol közel 4000 ápoló gyűlt össze azért, hogy az évek óta húzódó és megoldásra váró kérdésekre választ kapjon – olvasható a Délmagyar online oldalán Dr. Szilágyiné Gál Eszter, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Makó és Térsége helyi elnökének olvasói levele.
Dr. Szilágyiné Gál Eszter levelét így ír: A makói kórházból egy maréknyi, közel 30 fős lelkes csapat, az ápolók 10 százaléka vállalta a hétvégére eső programot, és nagy reményekkel vágott neki egy kisbusszal az útnak szombat reggel. A csapat egy része előtte otthonában lelkesen készítette el demonstráló tábláit, amelyeken szenvedélyesen fogalmazták meg gondolataikat, aggódásukat és tiltakozásukat kifejezve. A csarnokba érve az írott és az elektronikus sajtó szinte csak bennünket fotózott, és tudósításaikból sem hiányoztak tábláink fényképei, amelyeken a makói kórház és az egészségügy további sorsa miatt tiltakoztunk.
Érdeklődéssel kísértük figyelemmel a felszólalók sokszor szenvedélyes és elsöprő sikert arató előadásait. A nagygyűlésen részt vett dr. Szócska Miklós államtitkár is, aki minden felvetett témában együttműködéséről biztosított bennünket, ám ennek ellenére csak reménykedhetünk abban, hogy a makói kórház további sorsa és az ágazat problémái végre megoldódnak.
Hiszem, hogy mi, ápolók a napi áldozatos munkavégzésünkkel és azzal, hogy részesei voltunk a demonstrációnak, minden tőlünk telhetőt megtettünk az ügy érdekében, és most már csak a döntéshozókon múlik, hogy e határ menti kis kórház sorsa mely irányba dől el: Vajon megmarad Makó városnak és a kistérségnek, vagy egy sajnos visszafordíthatatlan leépítés áldozatává válik?" – teszi fel a kérdést levele végén dr. Szilágyiné Gál Eszter.