Oki kezelés nélkül évről évre újratermelődik az adósság és marad az utólagos tüneti kezelés.
Az idén a kormányzat 56 milliárd forintot költ adósságrendezésre, ebben az adósság kifizetésén túl ösztönző elemek is helyet kapnak. A vonatkozó kormányrendelet megjelent, a végrehajtása folyik, továbbra is kérdés azonban, miért termelődik újra a kórházak adóssága havi 2-4 milliárd forinttal, miért nem lehetett eddig hatékonyan kezelni az eladósodást - írja a Világgazdaság.
A magyar egészségügyben több mint húsz év alatt állandósult ez a probléma. Az adósság az évről évre felhalmozódó szállítói tartozásokban jelenik meg, amire a szállítók a hitelezés költségeinek beépítésével, vagyis magasabb árakkal, valamint a kórházi adósságok állami kezelésének sürgetésével reagálnak. Az adósság a kormányzati adósságkezelés dacára újratermelődik, az intézmények likviditásának alakulása konszolidációvezérelt: adósságkezelés után átmenetileg javul, majd a következő éves kezelésig romlik.
Oki kezelés nélkül évről évre marad az utólagos tüneti kezelés. A szereplők egymásra mutogatnak: a kórházi menedzserek az államra, az állam pedig rájuk. Tehetik ezt mindaddig, amíg nincs kimutatva (és nincs következménye), hogy az adósság kinek a hibájából keletkezik, és kinek mi a felelőssége, feladata az adósság elkerülésében. Ebben a közegben – ahol a puha költségvetési korlát és a konszolidáció automatizmusa miatt hiányzik a menedzsmentérdekeltség – csak újratermelődhet az adósság.
További részletek a cikkben.