A gyógyszercégek nem tudnak áremeléssel reagálni, mint a bankok, az egyetlen potenciális válaszlépése az, hogy befejezik a gyártást.
A különadókat eddig főleg olyan szolgáltatók kapták (bankok, energiacégek, távközlési társaságok), amelyek nem tudtak elmenni az üzletükkel, mert a magyar emberek és vállalatok kiszolgálásából élnek. Ám ha az olyan exportra termelő cégeket is súlyos adók terhelik, mint a gyógyszergyárakat, akkor nemcsak ők, de más szektorok társaságai – például az autóipariak – is el fognak gondolkodni a jövő beruházásain vagy akár a költözésen is - írta a telex.hu.
A probléma az adóval egyáltalán nem a gyógyszergyárak terhelésénél jelentkezik, hanem ott, hogy a magyar gazdaság egy olyan versenyképességi kockázatot kapott a kormánytól, ami értelmetlennek tűnik. Vagyis, amikor a világpiacra gyártó cégek eddig Magyarországon globális összehasonlításban nagyon alacsony adóterhelést kaptak, addig a jövőben kifejezetten óriási lesz az adó.
Immár azt láthatják, hogy a kormány, ha nagy baj van, akkor pár tízmilliárd forintért felrúgja ezt a ki nem mondott megnemtámadási egyezményt. És ha majd nagyon nagy baj lesz, akkor miért ne érne el egy ilyen intézkedés akár nagyobb lobbierővel rendelkező ágazatokat, például az autóipart, akkumulátorgyárakat is?
A nemzetközi gyógyszerpiacon van még egy egyedi karakterisztika. Vannak ugyan piaci árazású termékek (például a reklámokban látható fájdalomcsillapítók, puffadásgátlók, vitaminkoktélok), de a legtöbb termék ára rögzített, vagyis a receptköteles gyógyszerek ára Európában szabályozott.
Ha egy európai piacra gyártott magyar termék esetében már nem jön ki a matek, mert a gyártás újabb terhet kapott, a cégek nem tudnak áremeléssel reagálni, mint a bankok, a kereskedelmi láncok (a nem ársapkás termékeknél) vagy a távközlési cégek, a gyártók egyetlen potenciális válaszlépése az, hogy befejezik a gyártást.