A koronavírus beáll a sorba, de új járványok jöhetnek

Kutatással és új egészségügyi berendezkedéssel lehet felkészülni a következő évtizedekre – állítja az Indexnek adott interjúban Jakab Ferenc virológusprofesszor, a PTE virológiai laboratóriumának vezetője, aki szerint a kutatás, az egészségügyi berendezkedés átalakítása lehet a megfelelő védekezési mód a következő évtizedek járványhullámai ellen.

...

Jelenleg hogy áll  Magyarországon a kutatástámogatás? A koronavírus-járvány ösztönzőleg hatott akár a kormányzatra, akár más szervezetekre abban, hogy több pénzt kapjanak?

Magyarországon több lábon áll a kutatás. Vannak az egyetemi kutatóintézetek, az egyetemeken lévő kutatócsoportok és az akadémiai kutatóintézetek, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat igen színvonalas és nívós kutatásokat végző csoportjai, és most az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezése, az úgynevezett nemzeti laboratóriumi hálózat, amely szerintem eszméletlenül jó kezdeményezés. 

Jelen pillanatban közel húsz Nemzeti Laboratórium van. Ezek egymással is szoros hálózatban dolgoznak, nagyon erős alapkutatási, alkalmazott kutatási tevékenységet végeznek. Természetesen a kutatás-fejlesztés, illetve innováció tekintetében a cégekkel is együttműködnek hazai és nemzetközi szinten. Ennek kapcsán nyertük el Pécsett a Virológiai Nemzeti Laboratórium címet mi is. 

Valljuk be őszintén, a koronavírus-járvány segítette a kutatás-fejlesztést, hiszen talán kinyitotta a döntéshozók szemét mindarra, amiről már 2015 óta folyamatosan próbálunk tájékoztatni, és azt mondani: igenis ezeknek a fertőző betegségeknek a kutatására pénzt és kutatási támogatást kell fordítani. Azt gondolom, hogy most ez megtörtént, úgyhogy szerintem hazai szinten jelen pillanatban nincs okunk panaszra.

A járvány kapcsán végzett kutatások és a magyar eredmények a nemzetközi színteret is megnyitották  egy kicsit, vagy eddig is voltak ilyenek?

Eddig is komoly nemzetközi kapcsolatrendszert építettünk ki. A filovírus-kutatásunkkal kapcsolatban az Amerikai Egyesült Államok három legnagyobb fertőzőbetegség-kutató központjával vagyunk együttműködésben. Az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi hatósága által kiírt pályázatból egyet már megnyertünk, egy pedig folyamatban van, aminek nagyon pozitív a visszacsatolása. Most publikáltunk a Nature Communicationsben egy cikket, azt gondolom, egyedülálló, hogy Magyarországról ilyen témában ilyen publikáció jelenjen meg. Ez már a második, most készítjük a harmadikat.

Nemzetközi kitekintésben is megnyílt számunkra a világ, részben a Nemzeti Labor támogatása révén. Ez egy nagyon nagy tőkeinjekció volt számunkra, lehetőségeket és kapukat nyitott meg, nemcsak hazai, hanem nemzetközi fronton is.

Komoly nemzetközi kapcsolatokat kezdtünk építeni. Egy társlaboratóriumot hoztunk létre Bangladesben, akikkel igen szoros együttműködésben dolgozunk a bangladesi egyetemen. Kollégáim most töltöttek kint egy hónapot egy expedíció keretében, és várjuk az ottani kollégákat ide. Ők ott a mintagyűjtésben, mintafeldolgozásban vesznek részt, mi pedig az ide szállított pozitív mintákkal végezzük el azokat a kutatásokat, amelyek az ottani infrastruktúrában nem lehetségesek. Azt kell mondanom, hogy ezek a harmadik országbeli területek a járványok kiinduló gócpontjaként fontos faktorai a kollaborációnak, hiszen az innen származó kórokozók az egyik fő profilunk.

A teljes interjú az Indexen olvasható.