A koronavírus velünk marad, de már együtt tudunk élni vele

A  koronavírus járványnak nem lesz második hulláma, mert még az elsőnek sincs vége – állítja Nagy Károly professzor, aki tíz évig vezette a SOTE Orvosi Mikrobiológiai Intézetét és ma is aktív virológus. Szerinte a gazdaság leállítására azonban nem kerül sor, mert az emberiség annyira kiismerte a vírust, hogy alkalmazkodni tud hozzá. Az első hatásos vakcina legkorábban szeptemberben születhet meg, és a Farkas Bertalan űrrepülése alkalmával is kísérlet alá vetett Interferon is esélyes lehet, írja az azuzlet.hu. 

 – Korábban azt lehetett hallani, hogy a COVID-19 nem az első koronavírus a földön.

– A koronavírusok már elég régóta, 30-40 év óta itt vannak velünk. Először megismertük a madarak koronavírusát, aztán a kisebb emlősökét, és körülbelül 20 évvel ezelőtt kezdtük megismerni az emberi koronavírust, a SARS-járvánnyal. Az volt első humán, emberi koronavírus, amire reagálva a repülőtereken hőkamerákat állítottak föl és ha valaki eltüsszentette magát rögtön ráfogták, hogy SARS-vírusfertőzött.

A koronavírusok különlegessége, hogy RNS-tartalmú vírusok, tehát az örökítő anyaguk nem DNS, hanem RNS. (A vírusok vagy RNS-t, vagy DNS-t tartalmaznak. A kettőt együtt soha.) A DNS vírusok, mint például a herpeszvírus, adenovírus, humán papillomavírus, elég kontrollált módon szaporodnak: van egy olyan mechanizmusuk, amivel a DNS-ük átírását nagyon pontosan ellenőrzik. Az RNS vírusoknál ilyen nincs: azok azzal kompenzálják ezt, hogy nagy mértékben szaporodnak. Szó szerint óriási mennyiségben. Így aztán igaz, hogy 99 százalékuk inaktív, azaz nem fertőző, defektív vírus, de olyan nagy mennyiségben szaporodnak, hogy a maradék 1 százalék is elég ahhoz, hogy betegséget okozzon, vagy további fertőzéseket váltson ki.

A kínai Kuangtung tartományból indult nagy SARS járvány 2002-ben, teljesen ismeretlenként jött elő, mert korábban nem tudtunk arról, hogy embereket is megfertőzne a koronavírus. (Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatai alapján a SARS járvány mintegy 8100 megbetegedést okozott és a betegek 9,6 százaléka, 774 ember halt meg – a szerk). Aztán nagyon gyorsan, félév alatt, elsősorban kanadai tudósok kidolgozták azt a laboratóriumi diagnosztikai módszert, amivel a SARS-t nagyon könnyen lehetett diagnosztizálni: a klinikai esetekből lehetett kikövetkeztetni, hogy mik a főbb tünetek. És tulajdonképpen anélkül, hogy különösebb gyógyszer lett volna ellene – oltóanyagról nem is beszélve – a SARS járvány szép lassan lecsillapodott.

– A következő koronavírus viszont már nem Kínából indult.

– 2012-ben szintén egy humán emberi koronavírusjárvány ütötte fel fejét, a MERS (Middle East Respiratory Syndrome), vagyis a Közel-Keleti Légzőszervi Szindróma, amit a SARS-tól némiképp különböző humán koronavírus okozott. Ott már egy kicsit hamarabb rájöttek a kutatók, virológusok arra, hogy a tevék terjesztik, akik a denevérektől kapják el a vírust. Ezért elsősorban a tevékben gazdag közép-keleti országokban okozott egy kisebb járványt: 2014 nyaráig 836 megbetegedést észleltek és ebből 288 végződött halállal. Aztán ez is szépen csendesen, anélkül, hogy gyógyszer, vakcina lett volna, elhalványult. A fertőzést diagnosztizálni lehetett, a tevéket egy kicsit jobban figyelték, a tevecsordáknál a fertőtlenítést jobban megoldották.

– Az új típusú koronavírus, a COVID-19 úgy tűnik több tekintetben mást „tud”.

– Az első hírek tavaly november végén, decemberben érkeztek arról, hogy Kínában Wuhan városában rengeteg ember megfertőződött, többen súlyos légzőszervi betegségben szenvedtek, és sajnos sokan meg is haltak. Akkor mindenki a kínaiakat bírálta, hogy nem tudták ezt jobban kordában tartani, későn kapcsoltak, meg először talán nem is nagyon akartak erről tudomást venni. Csakhogy, amióta ez a koronavírus világjárvánnyá vált, nagyon sok minden világossá vált. Kiderült például, hogy Európában már korábban is megvolt. Olaszországban 2019 tavaszán is ott volt a vírus: különböző, eltett szérummintákból, amiket utólag néztek meg, ki tudták mutatni a COVID–19-et. Ami még érdekesebb például, hogy Barcelonában az eltett, fagyasztott szennyvízmintákból szintén 2019 tavaszáig visszamenőleg ki tudták mutatni a jelenlétét. Tehát ez a vírus valószínűleg itt volt közöttünk, csak valamilyen módon először Kínában robbant ki a nagy járvány, ami azt jelenti, hogy hirtelen nagyon sok ember fertőződött meg, vagyis a vírusnak egy bizonyos virulenciája ott erősödött fel.

A reprodukciós ráta pedig azt mutatja, hogy a COVID-19 nagyon fertőző vírus, mert egy ember 3-5 másikat tudott megfertőzni például Kínában, ami majdnem exponenciális fertőzést jelent. De azért ez messze nem olyan magas, mint például a kisebb RNS vírusoknál, például a kanyaróvírusnál, aminél ez a fertőzési ráta 28. Más kérdés, hogy ott van védőoltás, vagyis a vírus kézben van tartva. Ráadásul Olaszországban azt mondják a virológusok – virológusként magam is állandóan követem a szakirodalmat –, hogy a COVID-19 valami kis változáson ment keresztül. Ugyanakkor az újfajta koronavírus örökítő anyaga, genomja egy folyamatos szálú RNS molekula, aminek vannak ugyan bizonyos mutációi, de ezek nem a fertőzőképességet vagy a szaporodást befolyásolják vagy változtatják meg.