Lassabban, de tovább nő a kórházak adóssága

Az intézmények még mindig jóval kevesebb beteget látnak el, mint a járvány előtt. Ám hiába kisebb az átlagos gyógyítási teljesítmény, a kórházak tartozása noha mérséklődött, de nem állt meg, írja a nepszava.hu.

Hiába hirdette meg a szakminiszter már több mint egy hónapja az egészségügy újraindítását, az intézmények még mindig jóval kevesebb beteget látnak el, mint a járvány előtt. Ám hiába kisebb az átlagos gyógyítási teljesítmény, a kórházak eladósodása, noha mérséklődött, de nem állt meg. Júniusban 34,6 milliárd forint volt.

Van olyan kórházi vezető, aki szerint az ellátók döntő többségének különösen a nyári hónapokban, amikor egyébként is kevés a beteg, kifejezetten előnyös gazdálkodási eszköz, az átlagos finanszírozás. Azt ő sem tagadta, és más főigazgatók is megerősítették, hogy van olyan intézmény, amely nem siet felpörgetni a betegfogadást.

Egyes kisebb szakkórházak viszont más okból is konganak az ürességtől, az ágyaik alig 30-40 százalékára jut csak beteg. Ide az alapellátás, illetve a szakrendelők nem küldenek pácienseket. Lapunk az elmúlt hetekben többször is írt arról, hogy a járvány miatt kötelező telefonos bejelentkezés mennyire akadozottá tette az ellátást. Olykor akár nyolc-tíz percig is várakoznia kellene a vonalban a betegeknek ahhoz, hogy valaki fogadja a hívásaikat. A rendszer nem alkalmas a telefonos betegfogadásra, másrészt a szakorvosokból is kevés van, miután az ellátók nagy többsége 65 éven felüli, akiknek a harmada nem tért vissza a járvány után a szakrendelőkbe dolgozni. A kórházak egy másik csoportja ha csak teheti, egyszerűen tovább küldi a pácienseit. Ezért a megyei kórházak és az egyetemi klinikák kénytelenek jóval a 100 százalék felett teljesíteni. Az említett intézményeknek már nincs hová tovább küldeni a kezelésre szorulókat.

Ez a helyzet tarthatatlan – mondta lapnak Sinkó Eszter közgazdász, rendszerelemző, aki szerint mielőbb vissza kell térni a teljesítményarányos finanszírozáshoz. A mostani helyzet rossz stratégia, mert nem ösztönzi az intézményeket, hogy mielőbb megoperálják a várólistákon lévő betegeket, sőt, megnyújtja az átlagos várakozási időt. Az ellátás folyamatossága számos ponton sérül – figyelmeztet. Hozzátette: tud olyan esetről, amikor egy csípőprotézis műtét után a beteget három héttel később jegyeztek elő rehabilitációra, mikor azt az operáció után azonnal el kellene kezdeni.