• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

A krízisállapot hatása a többi betegre

Lapszemle Forrás: medicalonline.hu

A kritikus eseményt követő hat órában megnő annak az esélye, hogy egy második beteg is súlyos krízishelyzetbe kerül.

Ha egy beteg kritikus állapotba kerül egy kórházi osztályon, ellátása után rutinszerűen ellenőrizni szükséges társai állapotát, mivel ilyen esetben megnő az esélye, hogy a többi beteg állapota is jelentősen romlik. A kritikus betegségesemények – mint pl. az újraélesztés vagy az intenzív osztályra szállítás – megtörik a kórházi osztályok munkafolyamatát, és előfordulhat, hogy az ugyanazon osztályon, illetve kórteremben lévő többi beteg nem részesül elégséges figyelemben, mivel a sürgősségi helyzet elvonja az orvosok és az ápolók figyelmét – írja a JAMA cikke nyomán a medicalonline.hu portálja.

Mint Samuel L. Volchenboum és munkatársai írják, valószínűleg ez az első tanulmány, ami számszerűsíti azt a kockázatot, ami a többi beteg esetén jelentkezik, amikor betegtársuk életveszélyes állapotromlást szenved.

A vizsgálat megállapításai szerint, amikor egy beteg állapota a tipikus 20 ágyas kórházi osztályon rosszabbra fordul (újraélesztésre szorul, intenzív osztályra szállítása válik szükségessé, illetve meghal), a kórházi osztály többi betege esetében is megnő az esélye annak, hogy állapotuk jelentős mértékben rosszabbodik.

A kritikus eseményt követő hat órában annak az esélye, hogy egy második beteg is súlyos krízishelyzetbe kerül (újraélesztésre szorul, illetve intenzív osztályra szállítása válik szükségessé), 18%-kal nőtt meg, míg abban az esetben, ha egy hat órás periódusban két súlyos helyzet is bekövetkezett, egy harmadik krízishelyzet kialakulásának valószínűsége 53%-kal fokozódott. A kockázat enyhén nagyobb volt abban az esetben, ha az eredeti krízishelyzet éjszaka történt. A mortalitás nem növekedett szignifikáns mértékben.

Amennyiben egy betegtárs újraélesztésre szorul, intenzív osztályra szállítása válik szükségessé, illetve meghal, a kórházi osztály többi betege esetében megnő a kórházi tartózkodás ideje. Mindezek miatt a tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy a kórházi orvosok rutinszerűen ellenőrizzék a többi beteg állapotát, miután elláttak egy kritikus állapotú beteget, és bizonyosodjanak meg róla, hogy a többieket nem fenyegeti hasonló veszély.

A kutatók hozzáteszik, további vizsgálatok szükségesek annak tisztázásához, mi áll az összefüggés hátterében, azonban valószínűsítik, hogy a többi beteg esetében jelentkező kockázatnövekedésnek az is oka lehet, hogy a kritikus állapotú beteg ellátása elvonja az orvosok és a nővérek figyelmét a többi páciensről.

Legolvasottabb cikkeink