Mentősök arról, miért egy örökkévalóság kiérniük

Létszámhiány, járműhiány, társadalmi problémák. A végeredmény: egy örökkévalóság, mire kiér a mentőautó. A bajokra a főigazgatók sem találják a gyógyírt. Mentőktől kért látleletet az ország legnagyobb egészségügyi szervezetéről az mno.hu portálja.

A 104-es vonal végén ülő emberek egyig egészségügyi szakemberek. Javarészt mentőápolók és -tisztek. Nem úgy, mint a 112-es vonalnál. Ott bárki ülhet, aki képes diszpécseri munkát ellátni, a feladat kimerül abban, hogy a betelefonálót a megfelelő helyre kapcsolják.
Adott esetben, a mentőközpontba. Munkájuk lényege, hogy az eseteket a lehető legpontosabban föltérképezzék, célzott kérdések alapján űrlapot töltsenek ki. Ez gyakran nehéz, mert a tapasztalatok azt mutatják – a mentősök szerint az oktatási rendszer hiányosságai miatt lehet ez így –, hogy sokan a legegyszerűbb kérdésekre sem tudnak válaszolni. Nem képesek egyértelmű szavakkal leírni, milyen a beteg bőre, légzése, pedig ezek a paraméterek kellenek a kórkép körvonalazásához. Azért is, mert a rendszer vagy a szakember ezek alapján ajánl konkrét mentőegységet, a javaslat pedig a mentésvezető elé kerül. A labda onnantól nála pattog, ő dönti el, hogy a választás megfelelő-e, vagy felülbírálatra szorul. Az első porszem itt kerül a gépezetbe. Az, hogy az ajánlás szakmailag megállja a helyét, messze nem jelenti azt, hogy a szükséges járműtípus és gárda az adott pillanatban rendelkezésre is áll.

Többféle mentőegység van, felsőfokú végzettségű szakember pedig nem mindegyiken ül. Az orvos nélküli esetkocsi csak két emberrel megy, egy sofőrrel és egy ápolóval, míg a mentőtiszti esetkocsin hárman ülnek. Azon van egy főiskolát végzett mentőtiszt is. Ahhoz, hogy egy mentőautó rohamkocsi legyen, orvos is kell, konkrétan oxiológus vagy intenzív terápiás szakorvos – sorolja az egységek típusait András, aki kisebb megszakításokkal több mint tíz éve mentős. Azt mondja, vannak speciális egységek, mint a robogó, amelyen egy mentőápoló robog, illetve a mentőmotor, amelyen mentőtiszt ül. Létezik sofőrrel és mentőtiszttel érkező mentőtiszti kocsi, amely felszereléssel van telepakolva, de beteget nem tud szállítani. Hasonló a mentőorvosi kocsi, amelyben egy mentőtechnikus – egyszerre sofőr és mentőápoló –, illetve egy orvos utazik. Utóbbiak a beteget szintén csak helyben tudják ellátni, illetve pátyolgatni, amíg föl nem szabadul egy szállításra is alkalmas jármű.
Hogy kevés-e a kocsi? Igen, de ha több lenne, az sem számítana, mert nem lenne, aki vezesse, illetve a betegeket ellássa – vázolja a helyzetet Ákos, aki szintén hosszú ideje ment életet.

A közép-magyarországi régióban nagyságrendileg negyven gépkocsivezetői státus áll üresen. Bár nem orvosokról vagy ápolókról beszélünk; de teljesen mindegy, ki hiányzik a gépezetből. A problémát összeültetésekkel, túlórákkal oldják meg, vagy úgy, ahogy éppen sikerül. Vidéken, például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem ilyen nagy a hiány, de a fővárosban lasszóval is nehéz olyan sofőrt fogni, aki alig több, mint százezerért mentőkocsit szeretne vezetni.

A mentőszolgálat egységeit leköti az őrzött szállítás is, amelyre azért van szükség, mert sok beteget csak orvosi kísérettel lehet kórházból kórházba utaztatni, vizsgálatra vinni.

A mentőautók jelentős hányada ilyen feladatot végez. Például a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájára viszik a betegeket CT-re. Sokszor ráadásul nem elég az esetkocsi, van, hogy rohamkocsi kell vagy olyan jármű, amely mobil intenzív osztály. Elsőre úgy tűnhet, ezek nem sürgős feladatok, pedig nincs így: indokolhat ilyesmit az, ha egy kórházban fekvő betegnek hasűri vérzése lesz, annak okát pedig képalkotó vizsgálattal azonnal ki kell deríteni – magyarázza Viktor, aki ilyen munkákban is gyakran részt vesz. Azt mondja, ezekkel a fuvarokkal nem a mentőszolgálatot kellene terhelni, de mivel a kórházak más segítséget nem kapnak, kizárásos alapon maradnak ők. Viszont emiatt is kevesebb egység marad a klasszikus értelemben vett mentésre.

A nagyságrendileg 250 mentőállomáson működő, nyolcezer munkatársat, azon belül öt-hat ezer vonuló mentőst foglalkoztató mentőszolgálat problémáit eddig egyik vezető sem tudta megoldani. A szervezet irányítása soha nem volt sikersztori. Hét előző főigazgatójából egyik sem töltötte ki ötéves megbízatási idejét. A január 16-án hivatalba lépő vezető kinevezése eleve három évre szól. A mentősök tapasztalatai szerint a váltásokat féléves zűrzavar követi. Most is erre számítanak.