A külföldön dolgozó orvosokat próbálják Pécsre csábítani

Szomorú, de igaz: az elmúlt évben végzett orvosok harmada, de lehet, hogy fele már nincs Magyarországon, s a PhD-fokozatot szerzők jelentős része szintén rövid időn belül külföldön próbál szerencsét különböző egyetemeken, kutatóintézetekben. A folyamat azonban nem megfordíthatatlan – az orvosi kar ugyanis sikeresen csábít vissza oktatókat, gyógyítókat – olvasható a bama.hu portálján.

Nem titok, hogy két aduászra támaszkodunk: a visszatérőknek nyilvánvalóan nem lesznek nyelvi gondjaik, illetve annyit kerestek már kinn, hogy már nem elsődleges az ottanival versenyre kelő fizetés – mondta Miseta Attila, az orvosi kar dékánja. Érdemes még megemlíteni, hogy a magyar orvostudományt mindenhol elismerik, így szakmailag is kihívás itthon dolgozni, s végül, egyáltalán nem gonoszkodva, a visszatérők esetében beszélhetünk egyfajta egészséges kalandvágyról – tette hozzá Miseta Attila, aki egy példát is mondott a visszatérésre: Ábrahám István, a pécsi Klinikai Központ Élettani Intézetének egyetemi docense korábban éveken keresztül Új-Zélandon dolgozott, onnan sikerült visszacsábítani. Gyorsan beilleszkedett, és felvette a magyar ritmust – fűzte hozzá a dékán. Az, hogy őt sikerült idehoznunk, nagy eredmény, úgyhogy ezen az úton haladunk tovább.

A pécsi orvoskar már jó ideje próbálja felvenni a küzdelmet az agyelszívással – az egyik ilyen jellegű kezdeményezés a kutatói ösztöndíj. Koller Ákos tudományos dékánhelyettes korábban a lapnak úgy nyilatkozott: kulcsfontosságú, hogy a frissen végzettek számára megfelelő kutatási lehetőségeket biztosítsanak helyben – ezzel lehet ugyanis elérni, hogy gyökeret verjenek, és a későbbi külföldi tapasztalatszerzés után is hazatérjenek.

A pécsi orvoskar éppen ezért saját forrásokból épített ki egy ösztönző rendszert, az IVI-t, amely az „itt tartani, visszahozni, idehozni" szavak rövidítését fedi. Az IVI-re a pécsi orvoskar jelentősen áldoz saját forrásából, egy olyan ösztönző-támogatási rendszert kiépítve, amely a PhD cím megszerzéséért dolgozó huszonéves doktoranduszoktól kezdve egészen a már tudományos fokozattal rendelkező 40 év alatti kutatók-oktatók számára biztosít lehetőségeket kutatásaik anyagköltségeinek finanszírozására, rangos magyar és nemzetközi konferenciákra való kijutásra.

Két olyan orvossal is sikerült beszélnünk, akik „angliáznak", azaz magyar praxisuk megtartása mellett Nagy-Britanniában is dolgoznak – írja a portál. Egyikük vasárnap este száll repülőre, hétfőn és kedden egész nap dolgozik egy angliai klinikán, majd késő éjjel hazaszáll, s szerdán már Pécsett kezdi a munkát. Ő elmondta, pontosan tudja, hogy ezt nem lehet sokáig így csinálni, fizikailag és szellemileg is roppant kimerítő a folyamatos utazás, ám mivel anyagilag jól jár, egyelőre megfelel neki ez a verzió – bár azt őszintén hozzáfűzte, hogy a családja, gyerekei nem ennyire elégedettek. A másik orvos általában két-három hetet van egyvégtében Londonban, ahol próbál minél kevesebbet költeni, és minél többet dolgozni, ügyelni – így elmondása szerint anyagilag roppant módon megéri a kinti munka – jegyzi meg a portál.