A kutatások új dimenziója a nemzeti laboratóriumokban

Tudományos csomópontok – így jellemezhetők azok a szakmai műhelyek, amelyek a 2020-ban útjára indult Nemzeti laboratóriumok program részeként kezdték meg a kutatás-fejlesztési munkát. A jelenlegi tizennyolc ilyen tudásközpont a nemzetgazdaság szempontjából is kiemelten fontos tudományágakban működik. Kísérletek zajlanak például az agrár-, a bio-, az információ- és a biztonsági technológia, továbbá az éghajlatváltozás, a humán reprodukció, a tumorbiológia, a kvantuminformatika, valamint a mesterséges intelligencia területén. „A projektre 2020-ban 14,1, tavaly pedig 15,1 milliárd forintot fordítottunk” – közölte a programért felelős Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a Figyelő érdeklődésére. Ez évtől a projekt finanszírozása részben hazai, részben uniós forrásból valósul meg. A hivatal azt is jelezte: az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen felmérték a hálózat további lehetséges bővítési irányait, s ennek eredményeként már ebben az esztendőben újabb laborok elindítását tervezik, további kulcsterületeket célozva meg.

A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium a szakmai prezentációjában első helyen a koronavírus mielőbbi legyőzéséhez hozzájáruló kutatásait emelte ki, melyek folyamán a pécsi virológusok „négy lábat” alakítottak ki. Ezek közül az első és szerintük talán a legfontosabb a meglévő hatóanyagok vizsgálata. Ez az eljárás a világon mindenhol ismert és elismert folyamat: a már alkalmazott gyógyszereket – amelyeket valamilyen betegség ellen eddig használtak – „újragondolják”, s koronavírus-fertőzés esetén is bevethetik. A második pillér az újonnan szintetizált kémiai vegyületek elemzése – ez egy sokkal hosszabb, bonyolultabb eljárás, mint az előbb említett gyógyszerkincs-újragondolás –, a harmadik pedig a genetikai analízis, amellyel kapcsolatban kiemelték: hazánkban a pécsi laboratóriumban határozták meg elsőként a kórokozó genetikai sorrendjét. A kutatások negyedik lábaként a vírus sejthez kötődő mechanizmusát próbálták feltérképezni.

Azt is jelezték ugyanakkor, hogy a pandémia enyhülésével a szakemberek vissza tudtak térni a korábban megkezdett kutatásokhoz. Elsősorban az állatokról emberekre terjedő fertőzéseket vizsgálják, minden olyan kórokozót, amelyet kullancsok, szúnyogok, rágcsálók vagy denevérek terjesztenek, s amely az emberre is képes „átugrani”. Ugyancsak kiemelt terület a krími–kongói vérzéses láz kutatása, amely egy Euró​pát és a régiónkat is veszélyeztető betegség lehet. A pécsi kutatók dolgoznak olyan „egzotikus” kórokozókkal is, mint például a Nipah-vírus, amely Dél-, Délkelet-Ázsiában már okozott kisebb-nagyobb járványokat és szórványos eseteket.

A labor tájékoztatása szerint nagy hangsúlyt fektetnek többek között a kullancs- és a nyugat-nílusi enkefalitisz vizsgálatára. Fontosnak tartották kiemelni, hogy a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársai nemcsak magát a vírust, hanem például a szúnyogokat is tanulmányozzák, figyelik, milyen új invazív fajok jelennek meg, s ezek milyen kórokozót hordoznak magukban, és mi az, amit esetlegesen be tudnak hozni az országba. Összegzésük alapján a Pécsett végzett kutatások igen szerteágazók; a már említetteken túl – egy együttműködésen keresztül – a hazai kisragadozók által hordozott vírusokra is kiterjednek - foglalta össe a lap. További műhelyekről a teljes cikkben olvashat