„A kutatásokhoz történő adatszerzés fosztogatással történik”

További érvekkel is alátámasztotta a Népszavának Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő a Magyar Orvosi Kamara indítványát, amelyben azt kérték a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá az Országgyűlés által a héten megszavazott salátatörvényt. A salátatörvény jelentős részében az egészségügyi adatvagyon hasznosításáról szól, de szó van benne az arcképfelismerésen alapuló kórházi beléptető rendszer bevezetéséről. Újdonságként megjelenik a mesterséges intelligenciával támogatott diagnózis-felállítás lehetősége, mint egy bármely orvos számára majd elérhető szolgáltatás.

Mint arról beszámoltunk, a kamara kérte a köztársasági elnök vétóját, mivel az orvosok érdekeit több ponton is sérti a törvény. Egyebek mellett a Kúria minapi ítéletével szemben az új törvény értelmében a háziorvosok akár szerződés nélkül is kötelezhetőek lesznek a mentőszolgálat által szervezett alapellátási ügyeletben való munkavégzésre. Az is váratlan elem, hogy élesítik július 15-től az állami egészségügyi intézményekben a kórházi arcfelismerő, beléptető rendszert.

Ehhez olyan biometrikus adatokat rögzítenek, amelyek különösen érzékeny adatnak minősülnek, a hazai kórházakban tervezett alkalmazásuk pedig az európai GDPR szabályozás szerint is tilos - mondta a lapnak Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő, aki hozzátette: ugyan a beléptető rendszer esetében a jogalkotó igyekezett körülírni, hogy mikor, mire és meddig akarja a biometrikus azonosítást alkalmazni, de ettől az továbbra is ellentétes a GDPR 9. cikkével. Az adathasznosításról szóló uniós jogszabályok több olyan rendelkezést tartalmaznak, amelyeket a magyar jogalkotó nem vett át – ezzel is semmibe véve a polgárok alapvető jogait.

Alexin Zoltán szerint a törvénymódosítás tovább erodálja a betegek önrendelkezési jogait, teljesen kiszolgáltatja őket a rendszer kényének-kedvének. Mint mondta: az Európai Egészségügyi Adattérről (EHDS) szóló rendelet például bevezeti az elsődleges (a betegellátási) felhasználásoknál is az úgynevezett kimaradás jogát, ami azt jelent, hogy a tagállam ugyan előírhatja az adatok feltöltését, de azokhoz kizárólag a feltöltő orvos férhet hozzá és életveszély esetén sem hozzáférhetők más számára az adatok. Az uniós szabály szerint a másodlagos (kutatási) felhasználások esetén is lenne tiltakozási joga a polgároknak, azaz bárki megtilthatná, hogy az adatait fölhasználják, de ezt sem korábban, és most sem vezette be a magyar jogalkotó.

Továbbiak a cikkben