Az, hogy a mesterséges intelligencia két nap alatt megfejtette azt, amin ők tíz évig dolgoztak, egyszerre ijesztő és felemelő.
José R. Penadés, az Imperial College London kutatója a csapatával a szuperbaktériumok kialakulásával foglalkozik. A kutatók az elmúlt tíz évet arra szánták, hogy felállítsanak egy olyan hipotézist, ami megmagyarázza a létrejöttüket. Már a hipotézis felállítása is évekbe telt, az igazolása és a laborvizsgálatok pedig szintén rengeteg időbe és energiába kerültek. Penadés aztán kíváncsiságból megkérdezte a Google Gemini-alapú mesterséges intelligenciáját arról, hogy milyen folyamatok vezethetnek a rezisztens baktériumok létrejöttéhez. A co-scientist névre keresztelt AI két napon belül válaszolt is, az általa legvalószínűbbnek tartott hipotézis pedig megegyezett azzal, amit a csapatával kutattak - írta a qubit.hu.
A kutatók azt vizsgálták, hogy a bakteriofág vírusok hogyan tudnak különböző baktériumok között géneket átvinni, és így hogyan terjedhet el az egyes baktériumfajok között az antibiotikum-rezisztencia. Penadés ezt ahhoz hasonlította, mint ha kulcsokat szereznének az egyes fajokhoz, amelyek között így akadálytalanul közlekedhetnek. A kutatás részleteit még nem tették hozzáférhetővé a neten, a tanulmány pedig még nem olvasható, a Cellnél épp megjelenés alatt áll.
Penadés első gondolata az volt, hogy a Google hozzáfér a gépéhez, de a techcég azt állítja, hogy nem. A co-scientist a csapat által kidolgozott elmélet mellett még négy másikat is kidobott, és egyik sem tűnt lehetetlennek, sőt, az egyik még a szakembereknek sem jutott eszébe, így most azt is belevették a kutatásba. Penadés szerint ha a mesterséges intelligencia tíz éve feldobta volna nekik azt a hipotézist, amit végül kidolgoztak, már azzal is éveket spóroltak volna meg.
Penadés szerint az, hogy a mesterséges intelligencia két nap alatt megfejtette azt, amin ők tíz évig dolgoztak, egyszerre ijesztő és felemelő. Továbbiak a cikkben