A magánellátás nem választás, hanem kényszer

A számtalan problémával küzdő egészségügyben a hálapénz nem új jelenség, a hetvenes évek óta torzítja az ellátást. A megszüntetésére a rendszerváltás óta vannak kísérletek, legalábbis a szavak szintjén. Azzal mindenki tisztában van, hogy pénzt csúsztatni az orvos zsebébe valójában korrupció, és a feketegazdaságot erősíti. Most mégis sokan felhördültek, amikor Kincses Gyula azt javasolta, hogy legyen büntethető. A MOK elnökével a piacesprofit.hu készített interjút.

- Etikai vagy büntetőjogi kérdés a hálapénz?

– Nem a büntethetőség fontos számunkra, de a hálapénz legalitását meg kell szüntetni. Etikai kérdésként azért sem kezelhető, mert akkor csak az orvost lehet felelősségre vonni. Holott ez korrupció, amelyben hibázik az is, aki korrumpál, és az is, akit korrupcióra késztetnek. De nem az a célunk, hogy rabláncon vezessék el az orvost vagy beteget, hanem az, hogy ezt az áldatlan állapotot, amire sehol máshol Európában nincs példa, megszüntessük. Egy tollvonással és teljes mértékben, kimondva, hogy a hálapénz minden formája illegális.

- Mekkora összegről beszélünk?

– Nem tudjuk, de nem is akarok beszállni a találgatásba. Azt azonban tudjuk, hogy sokkal nagyobb összeg kell a kiváltásához, mint amekkora a tényleges tömege. Ahhoz, hogy tiltható legyen, béremelésre van szükség, amiből a teljes szakma részesül. Azt nem lehet, hogy a sebész kap béremelést, a laboros – mert ő amúgy sem kapott hálapénzt – nem. De a hálapénz összetett jelenség, amelyet egyetlen eszközzel nem lehet megszüntetni. Olyan mértékű béremelésre van szükség, amely elhiteti a közösséggel, hogy az orvosokat megfizetik, ezen felül pedig ki kell alakítani a transzparensen és protokollszerűen működő ellátást, amelyben a várólisták nem manipulálhatóak. El kell hitetni a betegekkel, hogy ugyanolyan ellátást kapnak hálapénz nélkül is.

- Ezzel egy csapásra megoldódik a hazai egészségügy problémája?

– Nem, de ez minden javulás előfeltétele. Amúgy az egészségügyről lehet jót is, rosszat is mondani, és mindkettő igaz. Minden értelemben hatalmasak az egyenlőtlenségek. Uniós pénzből a vidéki kórházak zömét felújították, értelmes átalakítások és fejlesztések történtek. Létrejöttek a centrumkórházak mint vezető intézmények, amelyekhez tartoznak társkórházak. Bizonyos tevékenységet csak a megyei intézmény végez, a kisebb városi ellátók feladatai korlátozottak. És a speciális ellátásokat centrumok kezelik. Így kell kinéznie egy jól szervezett ellátórendszernek. Mindez a fővárosban elmaradt. A problémák jelentős része ennek a töredezett szerkezetnek a következménye.

- Ennek orvoslására jött létre az Egészséges Budapest Program 2017-ben.

– Igen. Ennek megfelelően lenne három-négy centrumkórház, azoknak társkórházai, és alattuk a kisebb kórházak. Ma már a magas színvonalú gyógyításhoz szükség van MR-re, CT-re, nagyon komoly laboratóriumi háttérre. Miért működik teljesen elszigetelt külön épületben a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, ahol mindez rendelkezésre áll? Egy szakmára nem fenntartható a modern infrastruktúra kiépítése, modernizálása. Egy centrumintézményben ugyanaz az eszköz jóval több beteg gyógyulását segíti.