• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Milyen modellek alapján nyilatkozik a járványhelyzetről?

Lapszemle 2020.04.16 Forrás: hvg360
Milyen modellek alapján nyilatkozik a járványhelyzetről?

Ennél is zavaróbb a lélegeztetőgépek igényéről közölt kormányfői adat. Ezek szerint 8000 ilyen berendezés kell a járvány tetőpontján.

Van néhány ország, amely jól kezeli a járványhelyzetet, ilyen Ausztria és Németország – valamint az Orbán-kormány állítása szerint Magyarország is. De ha az élmezőnybe tartozunk, akkor miért kellene egyszerre 8000 lélegeztetőgép, amikor az osztrákoknál ezerre sem volt szükség? És miért készül a legrosszabbra a kormány, amikor egyes országok nem azt várják, hogy a társadalom nagyobb része átessen a betegségen, hanem a vírus hétköznapi menedzselését végzik?, veti fel a hvg360.hu.

A sűrűn teleírt, tízoldalas, napi jelentés ötödik lapjának alján található az a két adat, amelyre a német egészségügyi miniszter figyel. A járványüggyel foglalkozó állami Robert Koch Intézet 24 óránként igyekszik megbecsülni, hogy a koronavírus német fertőzöttjei átlagban hány embernek adják tovább a kórokozót. Az Intenzív- és Sürgősségi Osztályok Egyesülete (DIVI) pedig arról ad napi kimutatást, hogy Németország 1091 lélegeztetésre képes kórházi létesítményében éppen milyen az ágyak kihasználtsága.

Amennyiben a reprodukciós szám 1 alá süllyed, vagyis minden fertőzött átlagban már egynél kevesebb embernek adja át a vírust, és a kórházi kapacitások is elbírják a koronás betegeken túl a más okból intenzív ellátást igénylő paciensek számát is, akkor Németországban fel lehet függeszteni egyes korlátozó intézkedéseket. A továbbfertőzés mutatója nagypéntek előtti napon 1,1-re süllyedt, míg a 16 700 intenzív ágy 58 százaléka volt használatban, az azokon ápolt 9700 betegnek pedig mindössze az ötöde volt koronavírusos.

A berlini matek ismeretében válik igazán érthetetlenné, milyen becslések és modellek alapján nyilatkozik a magyar járványhelyzetről Orbán Viktor.

A miniszterelnök nagypénteki interjújában az egészségügyi dolgozók 20 százalékának megfertőződését vetítette előre, és mivel korábban 105 ezer 65 éven alatti emberről beszélt ebben a szektorban, ez önmagában 21 ezer magyar fertőzöttet jelent, miközben jelenleg 1500 betegről tudunk. Ennél is zavaróbb a lélegeztetőgépek igényéről közölt kormányfői adat. Ezek szerint 8000 ilyen berendezés kell a járvány tetőpontján.

Csakhogy az április 9-i német adatok alapján 58 ezer aktív esetből 1888 szorult intenzív ellátásra, és az ő 78 százalékuk, pontosan 1464 ember lélegeztetésre is. Az 50 ezer, már lezárt eset kapcsán az adatok azt mutatják: 1939 beteg fordult meg intenzív osztályon, közülük 579-en meghaltak, 70 százalékuk gyógyultan távozott.