A magyar, aki Európa egészségügyét alakítja

Egyre kevesebb kórházra lesz szükség a jövőben, az intézmények specializálódnak - vallja Végh Attila egészségügyi szakember, aki ősztől a tőzsdén jegyzett svéd Capio AB-t, az egyik legnagyobb európai kórházláncot fogja irányítani elnök-vezérigazgatóként. Az angol egészségügyben válságmenedzserként megedződött és híressé vált orvos-közgazdásszal az egészségügyi válságkezelés folyamatáról, a Magyarországon is alkalmazható külföldi megoldásokról és a szakemberhiányról beszélgetetett a Portfolio. Az orvosok és szakdolgozók hiánya egész Európában az első számú probléma és ijesztő előrejelzések vannak arra vonatkozóan, hogy hány szakember fog hiányozni a területről a következő 10-20 évben. A technológia azonban erre is a segítségünkre lehet, a magyar egészségügynek is válaszolnia kell ezekre a kérdésekre - mondja.

Hogyan lesz egy Angliába került egészségügyi szakemberből kórházi válságmenedzser?

Amikor elhelyezkedtem egészségügyi gazdasági menedzserként a McKinsey londoni és bécsi irodájában, úgy terveztem, hogy két évig maradok, sokat tanulok belőle, majd továbblépek. Ahogyan pedig az lenni szokott, az embert megkeresik a korábbi ügyfelek, így öt év után fogadtam el az első ajánlatot, ami egy, Londonban és Essexben intézményekkel rendelkező brit rendelő- és kórházlánc vezérigazgatói pozíciója volt. Két év után érkezett Cambridge-ből a lehetőség, hogy vegyem át annak a kórházcsoportnak a vezetését. Ez akkoriban azért számított óriási kihívásnak, mivel ennek az intézménynek nagyon komoly nehézségei voltak, főleg az ellátás minősége és biztonsága terén. Olyannyira súlyos volt a helyzet, hogy ideiglenesen felfüggesztették a kórház működési engedélyét. Ilyenkor az ellátás ugyan folyamatos, de hatalmas társadalmi és politikai nyomás van a vezetésen, hogy mérhetően javuljanak a mutatók szigorú határidők mentén. 

Ez volt az a válságkezelés, amivel gyakorlatilag címlapokra került?

Már az intézménnyel való megismerkedésem után 4-5 héttel elindítottuk a változtatásokat. Ez azért fontos, mert nagyon nehéz a biztonság és minőség területén rövid idő alatt változásokat elérni, ennek ugyanis komoly kulturális aspektusa is van. Egy ekkora intézményben sok ezer ember dolgozik egy már évek óta megszokott módon és ezt nehéz megváltoztatni hetek, vagy akár hónapok alatt. Az intézkedéseknek köszönhetően viszont a betegbiztonság gyorsan helyreállt és végül egy év alatt visszakapta a szervezet a működési engedélyét. Ez akkoriban azért volt nagy szó, mivel általában több év szokott lenni, mire az intézmény vezetése bebizonyítja, hogy újra megérdemli a működési engedélyt. Ennek nyomán ez a brit egészségügyben nagy jelentőségű és ismertséggel bíró üggyé vált és innentől kezdve nagyon sokan érdeklődtek a módszer iránt. Az eset mindemellett rám irányította az országos egészségügyi szaklapok figyelmét.

***

A 42 éves egészségügyi szakember 2001-ben szerezte orvosi diplomáját a Semmelweis Egyetemen és közben 1999 és 2001 között a Corvinus Egyetemen közgazdaságtant végzett. Ezt követően PhD fokozatot szerzett 2004-ben a Párizsi Pierre és Marie Curie Egyetemen molekuláris rákkutatás területén és 2003-2004 között az Imperial College London egyetemen egészségügyi menedzsment szakon végzett mesterképzést. 

A teljes interjú a portfolio.hu portálon olvasható.