Orvosi kezelésről, a fűtésről vagy az étkezésről a magyarok nagyjából azonos arányban mondtak le a közelmúltban vagy azt megelőzően.
Bár tavalyhoz képest javult a honfitársaink anyagi helyzete, 2,5–3 millió magyar szegénynek tekinthető. A lakosság jelentős részének még egy 100 ezer forintos váratlan kiadás is felborítaná az életét, és egyre inkább figyelnünk kell a bolti árakra – ismertette az Egyensúly Intézet szegénységkutatásának eredményeit a 24.hu.
A magyarok 45 százaléka nem tudja biztosítani a szűkös megélhetéshez szükséges anyagi feltételeket – derül ki a kutatásából. A májusi adatok alapján jelenleg a válaszadók 2 százalékának nincs bevétele, miközben 43 százalékuk havonta nettó 250 ezer forint alatti, a szűkös megélhetésre sem elegendő jövedelemből gazdálkodhat.
Ez abból is látszik, hogy a magyar lakosság felének csökkent a vásárlóereje az elmúlt három évben, amit a megkérdezettek elsősorban az áremelkedésekkel (96 százalék) és új kiadások (46 százalék) megjelenésével magyaráznak. 29 százalék a saját vagy partnere jövedelmcsökkenését emelte ki. Mindezek mellett a válaszadók 15 százaléka jelölte meg okként az államtól kapott juttatások csökkenését, amíg 14 százalék a család megváltozott helyzetét (például: gyermek született).
Az Egyensúly Intézet szegénységkutatása szerint minden harmadik magyar kért már anyagi segítséget családtagjaitól vagy a barátaitól, ha anyagilag kiszolgáltatott helyzetbe került, továbbá a szülők harmada nem evett eleget az elmúlt két évben azért, hogy etetni tudja a gyermekét.
Orvosi kezelésről, a fűtésről vagy az étkezésről a magyarok nagyjából azonos arányban mondtak le a közelmúltban vagy azt megelőzően: nagyjából minden ötödik honfitársunknak kellett meghoznia legalább egy ilyen döntést.
További eredmények a teljes beszámolóban