Kórházi adósságrendezés: a beszállítók szerint ez csak cseppnyi segítség

Megjelent a jogszabály, újabb 41 milliárd forintot kapnak a kórházak adósságrendezésre. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint azonban még így is ugyanennyi adósságuk marad az intézményeknek, és havonta további 12-13 milliárd forinttal emelkedik. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az Inforádióban elmondta: minden összegnek örülnek, mint a szomjúságtól haldokló a sivatagban a pár csepp víznek, de úgy véli, ez nem hatékony intézkedés a már másfél évtizede húzódó probléma orvoslására.

"Nyilvánvalóan látszik, illetve rendkívüli módon érzékelhető a beszállítók hangulatán, hogy egyrészt ez nem megoldás, másrészt egyre türelmetlenebb az ágazat, hiszen nagyon régóta hallgatjuk az ígéreteket, hogy rövid időn belül megoldódik a helyzet. De ahogy az egészségpolitika is elmondta, azok a folyamatok, amelyek azt segíthetik, hogy belátható időn belül ne vagy ne ekkora adósság keletkezzen, még évekig eltartanak. A pozitív jeleket egyelőre nem látjuk" – közölte Rásky László az InfoRádióban.

A hozzájuk tartozó szervezetektől érkező tapasztalatok szerint legalább fél év az átlagos fizetési határidő.

Vannak olyan vállalkozások, amelyek a legutóbbi adósságrendezésből lényegében nem kaptak egy fillért sem. Ráadásul "a cégek egy jól látható részére igaz az, hogy az adósságrendezést követően magasabb a lejárt követelésállományuk, mint a konszolidáció előtt, hiszen folyamatos tevékenységet végeznek" – mutatott rá.

"Vannak már olyan cégek, amelyek már nem mindenkinek szállítanak, mégpedig azért, mert olyan fizetési feltételeket szab meg a cég – a saját túlélése érdekében –, amelyeket egyes intézmények nem tudnak teljesíteni. Persze azon cég, amely szerződésben áll, például közbeszerzések során szállít, nem dönthet így, ez általában az egyedi szerződésekkel történő szállításoknál fordul elő. A legjellemzőbb az, hogy előrefizetést kérnek a cégek. De ezzel együtt azt is el kell mondani, hogy a beszállító cégek, amíg még működnek, addig rendkívül lojálisak az egészségügyi ellátórendszerrel, hiszen mindenki tudja, hogy a történet legvégén a beteg van, sőt, magának az egész történetnek a betegről kell szólnia, és azt nem teheti meg egyetlen cég sem – lelkileg sem, etikailag sem –, hogy adott esetben az ő szállításai miatt ne legyen betegellátás" – fogalmazott Rásky László.