• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A másodpilóta látásával is baj lehetett

Lapszemle Forrás: vs.hu - mno.hu

Andreas Lubitznak a depresszión túl pszichoszomatikus tünetei is voltak: állítólag nem látott jól, és ezt jelezte is az orvosoknak.

Pszichoszomatikus, vagyis lelki eredetű, de a testben megnyilvánuló betegségben szenvedett Andreas Lubitz, a Germanwings 27 éves másodpilótája, aki kedden a feltételezések szerint szándékosan vezette a hegyoldalnak a gépet, saját magán kívül 149 ember halálát okozva – írja a New York Times című amerikai és a Welt című német lap cikke nyomán a vs.hu portálja.

Azt korábban is tudni lehetett, hogy Lubitzot öt-hat évvel ezelőtt súlyos depresszióval kezelték, és feltehetően ismét depressziós volt, legalábbis a rendőrök egy összetépett orvosi igazolást találtak a házában, ami arra utal, hogy titkolta betegségét. A Welt értesülése szerint viszont a nyomozók számos olyan gyógyszert is találtak, amelyek azt bizonyítják, hogy a fiatal pilóta „súlyos pszichoszomatikus betegséggel" küzdött. A düsseldorfi rendőrség nyomozócsoportjának egyik vezetője a Welt vasárnapi kiadásának azt mondta: több neurológus és pszichiáter is kezelte a másodpilótát, akinek „erős szubjektív túlterheltség-szindrómája" és súlyos depressziója volt, ami fizikai tüneteket is produkált. A Welt arról nem ír, hogy pontosan milyen tünetek voltak, csak megemlíti, hogy tipikus pszichoszomatikus tünetek például a krónikus fejfájás, hátfájás, emésztési rendellenességek vagy a megmagyarázhatatlan szédülés, fülzúgás.

A New York Times viszont úgy értesült, hogy a pilótának látásproblémái voltak. Az amerikai lap a nyomozás részleteit ismerő forrásokra hivatkozva azt írja: Lubitz orvoshoz fordult a munkavégzési képességét veszélyeztető probléma miatt. A New York Times által idézett szakértők szerint nem kizárható, hogy a látászavarai pszichoszomatikusak voltak.

A témáról a Magyar Nemzet – online így ír: Jobban fognak figyelni a Germanwings tragédiája után a pilóták mentális állapotára is. Mint azt Sajtos Zoltán repülési szakértő kifejtette: elképzelhető például, hogy a félévenként esedékes fizikális vizsgálatokon kívül pszichológussal is beszélgetniük kell majd. Az Aero című repülési szaklap főszerkesztője emlékeztetett, hogy az egészségügyi ellenőrzésre minden légitársaságnak megvan a saját protokollja, így eltérő lehet a szabályozás. A szigorítás máris tetten érhető, hiszen egyre több légitársaság vezeti be, hogy ezentúl a pilótafülkében mindig legalább két személynek kell tartózkodnia – fűzte hozzá Sajtos Zoltán, aki szerint az ellenőrzést végző orvosok egybehangzó véleménye az, hogy a szűrési és kiválasztási rendszer mindent egybevetve megfelelő.

A Bild am Sonntag című lap arról írt, hogy a repülőgép tragédiájáért az eddigi vizsgálatok szerint felelőssé tehető másodpilóta, Andreas Lubitz látászavarokkal küszködött, retinaleválás miatt kezelték. Az egyelőre nem ismert, hogy a gond szervi vagy pszichoszomatikus természetű volt-e, azonban a következő egészségügyi ellenőrzés után valószínűleg emiatt bevonták volna a pilótaengedélyét. Arra már korábban fény derült, hogy Lubitz depressziós is volt, szubjektív túlterhelési szindrómában szenvedett, több neurológusnál és pszichiáternél megfordult.

A mentőcsapatok vezetője azt nyilatkozta, hogy az ütközés olyan erejű volt, hogy egyetlen test sem maradt épségben, és eddig 400–500 maradványt szállítottak helikopterrel a közeli településen felállított hűtőházba. A rendkívüli roncsolódás miatt az áldozatok azonosítása is bonyolultnak ígérkezik, a hatóságok elsősorban a hozzátartozók DNS-mintájára és a személyes tárgyakra – például a ruhára, ékszerekre vagy a tetoválásokra – tudnak támaszkodni. Becslések szerint a következő három hétben sikerülhet mindenkit azonosítani. Megtalálták már a másodpilóta, Andreas Lubitz holttestét, így hamarosan kiderülhet, hogy a férfi állt-e drogok, gyógyszerek vagy más tudatmódosító hatása alatt.