A szakembert a
bama.hu portálja arról kérdezte: milyen az emberek ilyen irányú felkészültsége, és merünk-e egyáltalán segíteni, ha baj van.
Alig egy hónapja a Nagy Lajos Gimnázium egyik diákja, Pozonec Mária Dorotea újraélesztette és megmentette iskolatársát. S hogy mitől volt ilyen tettre kész a gyakorlatban? Nos, dr. Sárdi Ferenc mentőorvos szakkörén tanulta meg az elsősegélynyújtás legfontosabb teendőit.
– Mióta tanítja az újraélesztést?
– A Nagy Lajos Gimnáziumban 2002-ben kezdtem, míg előtte mondhatni segédedzőként másik korábbi alma materemben, a Jurisics utcai általánosban segédkeztem egy szakkör vezetésében.
– Sok helyen sokféle elsősegélynyújtó tanfolyam zajlik. A valóságban azonban kevesen merik alkalmazni a tanultakat. Mivel éri el, hogy ilyen eredményesek a tanítványai?
– Talán csak olyan a csillagzatom, hogy figyelnek rám. Az pedig szerencsére csak ritkán fordul elő, hogy ilyen helyzetben valóban megmérettetik valaki. A felkészítés során kifejezetten az életveszélyes szituációk gyors felismerésére és ellátására összpontosítok. Hiszen pár perc alatt eldől minden, s ha az elmúlt, akkor már a legmodernebb technika is hiába érkezik.
– Hol tart napjainkban az elsősegélynyújtás?
– Szerencsére ma már a jogosítványhoz is szigorú elsősegélyvizsgát kapcsolnak. Úgy látom, hogy mind többen vállalják szükség esetén a beavatkozást. Másrészt egyre több helyen van gyorsan elérhető defibrillátor: sportpályákon, közterületeken, bevásárlóközpontokban és a tömegrendezvényeken is.
– Ha újrakezdhetné, ismét mentőorvos lenne?
- Már általános iskolásként indultam elsősegélynyújtó versenyeken, majd ez folytatódott a középiskolában is. Közben eljutottam mentőállomásokra, és megfogtak a különleges, hirtelen helyzetek. Így erre tettem fel az életemet. Pro és kontra mondhatnék érveket, de a válaszom mégis igen, mert egy sikeres ellátás bármikor átfordíthatja a mérleget pozitív irányba. Másrészt én mindig küldetésnek érzem, amit nap mint nap tennem kell.