• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A népességfogyás rekorderei vagyunk

Lapszemle Forrás: Magyar Hírlap

A kiszámíthatóság, valamint a munka és a család összeegyeztethetőségének a hiánya is okolható a katasztrofális demográfiai mutatókért.

Magyarországon a népesség folyamatos csökkenése 1981 óta tart. Európában mi voltunk az első ország, ahol a népességszám évről évre alacsonyabb lett. Igaz, mostanra más államok is „csatlakoztak ehhez a körhöz", de abban a tekintetben továbbra is egyedülállók vagyunk, hogy nálunk ez a folyamat csaknem harminc éve tart, és sajnos azt sem lehet mondani, mérséklődött volna az üteme. A tavalyi év volt a mélypont, a születések száma még a kilencvenezret sem érte el – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Pongrátz Tiborné, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese.

Mint elmondta, a halálozási arány európai viszonylatban nálunk az egyik legrosszabb. A nyolcvanas években hazánkban a várható élettartam csökkenni kezdett, annak ellenére, hogy ez általában növekvő tendenciát mutat – sajnos ez is magyar sajátosság.

Mindezek mellett a születések száma is régóta csökken Magyarországon, az utóbbi néhány évben azonban nagymértékben felgyorsult az apadás üteme – tette hozzá a szakértő. 2003-ban a születések számát és a termékenységi mutatókat tekintve Európában nagyjából a középmezőnyben helyezkedtünk el. Jelenleg az utolsó helyen vagyunk, holtversenyben a litvánokkal – hangsúlyozta.

A statisztika szerint egy magyar nő átlagosan 1,24 gyermeknek ad életet, ami borzasztóan alacsony szám. Az igazgatóhelyettes szerint a házastársi együttélést egyre inkább felváltja az élettársi kapcsolat, amelyből kimutathatóan kevesebb gyermek születik annak ellenére, hogy az egy évben megszületettek negyven százaléka – vagy még több – nem házastársi kapcsolatban jön világra. Probléma az is, hogy a nők a korábbiakhoz képest egyre idősebb korban vállalnak gyermeket.

A másik kardinális probléma a munka és a család összeegyeztetése – mutatott rá a szakértő. A magyar társadalom a nemi szerepeket illetően is nagyon tradicionális beállítottságú, lényegesen fontosabbnak tartja a családot, mint a munkát. 2000-ben legalábbis az emberek hetven százaléka gondolta így, jelenleg ez az adat körülbelül ötven százalék körül mozog.