A pénz sem jelent életet a magyar egészségügyben

Nyit-e utat a gyógyuláshoz a magyar beteg számára a pénz? Ami az első és pontos diagnózisok időben való elkészítését illeti, egészen biztos. Ez fontos előny, mert ha a betegség felismerése és bemérése sokat késik, alig marad esély a gyógyulásra. Ez az előny nem elhanyagolható – de nem is minden - olvasható a nol.hu portálon.

Szerdán volt a betegek világnapja. II. János Pál pápa vezette be ezt az ünnepet arra való emlékezésként, hogy 1858. február 11-én a franciaországi Lourdes melletti Massabielle-barlangban egy kislánynak, Bernadette Soubirous-nak megjelent a Szűzanya. Azóta e kegyhelyen egyházi feljegyzések szerint sok-sok zarándok gyógyult meg csodás módon. A hazai világi hiedelmek a gyógyulást ennél egyszerűbb feltételhez kötik.

Azaz elterjedt és rengeteg példával illusztrált közmeggyőződés, hogy ha nincs pénz, nincs gyógyulás. Csak a pénz gyógyít, csak a gazdag gyógyul. És ha van pénz? A sokakat érintő „nagy betegségekben" (szív- és érrendszeri, daganatos kórképek, mozgásszervi károsodások) szenvedők többnyire banális panasszal kerülnek orvoshoz. Rendszerint a közszférában kezdenek, úgy gondolják, nincs ok specialistát keresni, és egészen addig így van ez, míg nem szembesülnek a rendszer valamilyen abszurditásával, például a vészterhesen hosszú várólistákkal és azzal a kérdéssel, hogyan lehetséges és mennyibe kerül a gyorsabb megoldás.

A teljes cikk a nol.hu portálon olvasható.