A rák a lélek tükre

Jelentős eltérések, megszilárdult egyenlőtlenségek mutathatók ki az egészségi állapotban, a megbetegedések és a halálozás vonatkozásában – írja cikkében dr. Riskó Ágnes a nol.hu portálon.

A rosszindulatú daganatos betegségek sikeres elhárításával és terápiájával szerte a világon és Magyarországon is sokan, intenzíven foglalkoznak. Országunkban az eddigi erőfeszítések ellenére sem sikerült a drámaian magas megbetegedési és halálozási gyakoriságot csökkenteni. Elrettentő adatot közölt a legismertebb amerikai szakember, Jimmie Holland a rákhalálozás területi jellemzőiről: Észak-Afrikában és Kelet-Európában a legalacsonyabb az ötéves túlélés aránya, és ezekben a régiókban a legmagasabb a rák miatti halálozás. Pedig nálunk rendelkezésre állnak – bár csökkenő létszámban – a kiváló szakemberek, a korszerű diagnosztikai eszközök és kezelési módszerek. A médiában gyakori a szűk látókörre utaló hibáztatás, mind a területen dolgozó szakembereket, mind az anyagi ellátottságot érintően. A kedvezőbb rákgyógyítási eredmények elérése érdekében itt az ideje, hogy tágabban gondolkozzunk, és igyekezzünk teljesebb problémakörre fókuszálni!

Érdemes megismerni azokat a főbb társadalmi, anyagi és lelki kockázati tényezőket, amelyek minőségére és fejlesztésére legalább annyira érdemes odafigyelnünk, mint például a már rendelkezésre álló szakmai irányelvekre, onkológiai diagnosztikai eszközökre, kezelési módszerekre. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ha a rákbetegek gyógyítása, rehabilitációja holisztikus szemléletű, multidiszciplináris onkológiai csapattal valósítható meg a legoptimálisabban, akkor a megelőzésben és a gyógyításban is ugyanezt az eljárást érdemes követni. Egyszerűbben: elég a vakfoltokból. Elég a bűnbakképzésből. Társadalmi szinten, folyamatosan beszéljünk a 2. számú népbetegségről, a rákról.

Az onkológiai betegségek pszichoszociális eredetű kockázati tényezői a következők: lakóhely, etnikai hovatartozás, iskolázottság, foglalkozás, jövedelem, társadalmi atmoszféra és környezet, családi/társas támogatottság, jellemző érzelmi-hangulati állapot, életmód – hogy csak a legfontosabbakat említsük.

Megfontolható, hogy saját magunk és hozzátartozóink egészségének megőrzése a saját kezünkben van, mert az egészségünkre ható kockázati tényezők többségére előbb vagy utóbb hatni tudunk. A változtatásokhoz a motiváltság, a kellő tudás mellett belső energiáink mobilizálására és fejlesztésére van elsősorban szükségünk. Ehhez a lelki munkához nagy segítséget tudnak nyújtani a pszichológusok, minden korosztálynak. Az onkológia területén az utóbbi 25 évben kedvező változás indult el a pszichoszociális szemlélet és gyakorlat kialakítását és alkalmazását illetően. Sajnos, még mindig nagyon kevesen vagyunk ahhoz, hogy kellő módon érvényesítsük tapasztalatainkat és kutatási eredményeinket a pszichoszociális kockázati tényezőkkel és folyamatokkal kapcsolatban.

De már rátaláltunk a befogadó onkológiai csapat tagjaival történő együttműködés megvalósítására és kiszélesítésére a rákbetegek humánusabb és sikeresebb gyógyítása és rehabilitációja érdekében. Az egyik legfontosabb feladatnak a népszerű bűnbakképzés mellőzését, a szemlélet kiszélesítését, a klinikai gyakorlat további fejlesztését tartjuk. Ne csak az orvosoktól várjuk, követeljük, hogy a szűrés, a kivizsgálás, az onkoterápiák alkalmazása és a rehabilitáció fejlődjön. A valódi és tartós előrehaladáshoz az összetett problémákkal való bátor szembenézésre, összefogásra van szükség a különböző szakterületek szakembereivel és a társadalom tagjaival. Beszéljünk többet a pszichoszociális tényezőkről.