Az evolúciós családfák segítségével azonosíthatják egyes gének szerepét egy-egy életfunkció működésében
A komplex soksejtűség genetikai alapjait vizsgáló kutatási program indult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában. A munkára Nagy László kutatócsoportja 1,5 millió eurós támogatást nyert az Európai Kutatási Tanácstól.
Ma már gyorsan ki lehet olvasni élőlények teljes genetikai kódját. A kód megfejtése, vagyis a gének által szabályozott életfolyamatok megértése viszont még hiányos. Mivel az élőlények genetikai kódja az evolúció során alakult ki, az életfunkcióik leírása mellett fejlődéstörténeti információkat is hordoz. Így több élőlény genomjának összehasonlításával a köztük lévő rokonság fokát tükröző, evolúciós családfák állíthatók fel – írja az index.hu portálja.
Nagy László szegedi kutatócsoportjával olyan módszert fejlesztett ki, amely evolúciós családfák segítségével azonosíthatja egyes gének szerepét egy-egy életfunkció működésében. A módszer azon a megfigyelésen alapul, hogy amikor egy életfunkció felbukkan az evolúció során, a hozzá tartozó gének rendszerint egyre több és több példányban, illetve változatban jelennek meg a genetikai kódban. A funkció eltűnésével e példányok száma is megcsappan.
A szegedi kutatók ezzel a módszerrel akadtak rá a tuskógombák agresszív terjedését lehetővé tevő gyökérszerű nyúlványok, rizomorfok genetikai hátterére. A felfedezés hosszú távon az erdészeti védekezésben is segíthet.
További részletek a weboldalon.