A strandolók próbálkoztak a mentéssel, de hiába

Rövidlátó szemlélet, hogy a lehető legolcsóbban kell megúszni a vízimentőket, így nem baj, ha nincs mögöttük jármű- és eszközpark – mondta a Népszavánaka szakszolgálat vezetője azokról az önkormányzatokról, amelyeknél nem hivatásosok védik a fürdőzőket.

– Mindenkinek szíve joga, kivel szerződik – mondja erre Bagyó Sándor –, ám azt azért ne felejtsük el, mi nemcsak vízimentőt adunk a szerződésben szereplő összegért, hanem egy komplex rendszert, melyet fenn kell tartanunk, megfelelő háttérszemélyzettel, s komoly prevenciós tevékenységgel. A legnagyobb probléma szerintem, hogy akadnak önkormányzatok, melyek a vízimentők költségét felesleges kiadásnak gondolják, illetve láthatóan az államtól várnának el segítséget, arra hivatkozva, hogy nem tudják kigazdálkodni az szolgáltatás árát. Ami nem túl elegáns állítás, hiszen a strandbevételeket nemcsak a belépőjegyek jelentik, hanem a bérszolgáltatásokból, például a büfékből, kölcsönzőkből befolyó bérleti díjak is.

Bagyó Sándor szerint komoly probléma, hogy jelenleg nem egységes a vízimentők képzettsége. Korábban ugyan hosszú harc után bekerült az OKJ-s képzések közé, ám nem sokkal később ki is vették, majd néhány év múltán a felnőttképzésbe sorolták, s meg is alkották a feltételrendszerét, de az idén még tart a türelmi idő, vagyis rengeteg igazolást, papírt elfogadnak, köztük olyanokat is, melyek mögött semmiféle valós képzés nincs. 

Ráadásul a pandémia alatt szünetelt a képzés, így szakemberhiány is fellépett, mely még az idei szezon elején is éreztette hatását.

– A jövő évtől elvileg csak akkreditált képzőhelyeken és vizsgaközpontokban lehet vízimentő képesítést szerei, illetve a régi papírokat megújítani – teszi hozzá –, ami elvileg rostálja majd a rendszerből az alkalmatlan embereket. Más kérdés, hogy minden szabályozás annyit ér, amennyit betartatnak belőle. Továbbiak a teljes cikkben