A stressz lehet hasznos is, fordítsa előnyére

Számos tanulmány utal arra, hogy a stressz árt a testnek: magas szintje növeli a szív- és érrendszeri betegség, a cukorbetegség, a rák és a magas vérnyomás kockázatát. Kelly McGonigal, a Stanford Egyetem pszichológusa szerint azonban nem feltétlenül a stressz a gond, hanem a „stresszel való mérgező kapcsolat”. Ha ellenségként tekintünk rá, az a kutatások szerint rossz hatással lesz ránk - írja a hvg.hu.

Egy 2006-os amerikai tanulmány szerint az érzésekhez való stresszes viszonyulás – az az érzés, hogy sérülünk miattuk, vagy nem tudunk velük megbirkózni – fogékonyabbá tesz a pánikrohamokra és a szorongásos zavarokra. Ha amiatt is stresszessé válunk, hogy stresszelünk, akkor tapasztaljuk a legrosszabb hatásokat.

Daniela Kaufer és Elizabeth Kirby, a berkeley-i Kaliforniai Egyetem stresszkutatói szerint a mérsékelten stresszes események jó hatással lehetnek ránk: tanulásra késztetik az agyunkat. A közepes mértékű időszakos stressz – ha nem éri el a szenvedés vagy a trauma szintjét – elősegíti az idegsejtek szaporodását. A stressz kihívás elé állítja az agyunkat, amelyre alkalmazkodással és növekedéssel válaszol.

A stressz tehát megadhatja azt az ösztönzést, amely a fejlődésünkhöz és a legjobb tudásunk szerinti teljesítményhez kell – mindaddig, amíg ösztönző kihívásként tekintünk rá. A súlyos vagy krónikus, hosszú távú stressz ártalmas, míg a közepes, rövid távú stressz éberebbé és egészségesebbé tehet. Minél inkább tudatában vagyunk ezeknek az előnyöknek, annál valószínűbb, hogy megtapasztaljuk őket. A teljes írás elolvasható itt