A sürgősségin három másodperc alatt lehet Armageddon

„Embertelenül rossz érzés, amikor egymás után tolják be a fulladó betegeket, és neked kell eldönteni, melyiküknek rosszabb a helyzete. Mindegyik nehezen kap levegőt, és te mindegyiknek azonnal segíteni akarsz” – mondja Baji Anikó sürgősségi triázs, aki szerint két járvány van: egy, amit a hétköznapi emberek elképzelnek, és egy másik, ami a kórházak hús-vér valósága. Mennyit kéne megmutatni az eü intézmények falai között zajló elképesztő küzdelmekből? Hogyan lehet ép ésszel végigcsinálni őket nap mint nap? Kiből lesz jó betegosztályozó, és mi köze ehhez a sportnak? Erről beszélgetett a divany.hu az AKUT Szakasz alapítójával, Baji Anikóval aki az Uzsoki Utcai Kórház épületének izgalmas történetébe és jövőbeli regényterveibe is beavatott minket.

„Kevesen ismerik a sürgősségi igazi arcát, a benne dolgozókat meg még kevesebben” – hangzott el Baji Anikó előadásában a TEDxLibertyBridgeWomen rendezvényén. Ancsa már 24 éve dolgozott a betegellátásban, amikor újra beült az iskolapadba, hogy naprakész ismeretekkel felvértezve változtasson ezen: az volt a célja, hogy hidat képezzen a szakemberek és a laikusok között, mivel azt tapasztalta, hogy a kórházi konfliktusok hátterében leggyakrabban a nem megfelelő tájékoztatás áll.

A BGE kommunikáció és média szakán szerzett oklevelet, megalapította a mára már több mint 70 ezer követővel bíró AKUT Szakasz közösségi oldalt, elindította a C-vágány nevű blogot, két könyve jelent meg. Online felületein elsősorban személyes megosztásokkal, hasznos infógrafikákkal és kulturált vitákkal találkozhatunk, de van olyan is, hogy Alec Baldwin ifjúkori bozontos mellkasa jön szembe (amikor egy gyors EKG valós kihívást jelent…). 

Ancsa sokoldalúságára jellemző, hogy a vagány, őszinte, átélhető, humorban is bővelkedő stílus mellett nyáron például a stroke-ról készített megdöbbentően tanulságos rövidfilmet Süket fülek címmel, a korábban elnyert Richter Anna-díjnak köszönhetően. Mindeközben végig a frontvonalban küzd, szkafanderben látja el a betegeket. Mi is a kórház előtt csíptük el az egyik első tavaszi reggelen. 

Műszak előtt vagy után?

Ezen a héten végig dolgozom, úgy jött ki a beosztás. Egymás után három nappalos műszakot vittem, ma éjszakás leszek. Kicsit fáradt vagyok, de sikerült 9-10 órát aludnom, ami igen ritka.  

Itt, az Uzsoki Utcai Kórházban dolgozol a sürgősségin.  

Nagyon szeretem ezt a kórházat. Mindenkinek, akit idecsábítok, rögtön be is szoktam mutatni. Éjszaka úgy néz ki, mint egy adventi képeslap, gyönyörű szép sárgán világítanak a hatalmas szecessziós ablakok. Itt felül lehet látni a ráépítést, a plusztoldalékokat, ott pedig a bástya jellegű tornyot, megvannak még a kerek motívumok is. Az épületben régen a Pesti Izraelita Nőegylet leányárvaháza működött. Akkoriban még nem Uzsoki, hanem Jókai utczának hívták a helyet. Körben nagy pusztát képzeljetek el, nem volt még ennyire beépítve. Sikerült megszereznem az első igazgatónő, Gerő Katalin kéziratát. Rengeteg érdekesség van benne arról, hogy milyen volt itt az élet, hogyan alakult a sorsuk. Az igazgatónő úgy adta át az árvaházat, hogy kórház legyen, és most, száz évvel később is kórházként üzemel. Nagyon izgalmas sztori, részben erről fog szólni a következő regényem. A sürgősségi egyébként a régi és az új épület határán van, mintha két külön világ között imbolyogna az ember, amikor átmegy egyik szárnyból a másikba.  

Triázs szakápoló vagy. Összefoglalnád, mik a főbb feladataid? 

Amikor megérkezik egy beteg, osztályozó nővérként megvizsgálom: megmérem a vérnyomását, a pulzusát, meghallgatom a panaszait, megfigyelem a tüneteit, és ezek összessége alapján eldöntöm, milyen betegsége lehet. A panaszok alapján lehet sebészeti, szemészeti, fül-orr-gégészeti, belgyógyászati, azon belül kardiológiai, gasztroenterológiai vagy diabetológiai eset is. Rengeteg beteget hallgatunk meg egy nap. Nálunk a hármas fokozat, a sürgősségi a kiindulópont, ahhoz képest mérlegelem, hogy a tünetei mennyire riasztóak. Én állítok fel egy sorrendet: ha magasabb kategóriába sorolom, tehát előreveszem, akkor kettes vagy egyes lesz. Ha úgy ítélem meg, hogy nem annyira vészesek a tünetei, akkor kicsit többet tud várni. 1-től 5-ig terjedő skálán szoktunk osztályozni, ahol az 1-es az újraélesztés, a 2-es a kritikus, a 3-as a sürgős, a 4-es a közepesen sürgős. Ez utóbbi már nem biztos, hogy feltétlenül kórházi ellátásra szorul, de nem baj, ha klinikai szakorvos megvizsgálja. Az 5-ös pedig a halasztható esetek kategóriája, az idetartozó betegeknek inkább a háziorvosi ügyeleteken lenne a helye, de valamiért hozzánk érkeztek be. 

...

Úgy tűnik, teljesen más az a járvány, amit ti láttok, mint amit az emberek túlnyomó többsége tapasztal a hétköznapokban. 

Két járvány van, igen. Az nem baj, ha az emberek nem találkoznak közvetlenül a járvány rút oldalával. Mondjuk, én kicsit többet mutatnék meg belőle. Csak hogy nagyjából lássák, milyen elképesztő küzdelmek folynak a kórházakban. Látjuk ezeket az embereket szenvedni, fulladni, néha sikoltoznak, néha két kézzel kapaszkodnak az ágyba levegő után könyörögve. Ezt megélni borzasztó érzés. Ezt nem mutatnám meg az embereknek, mert ez tényleg ijesztő, ez már horrorfilm. Azt viszont igen, hogy rengeteg beteg van, hogy beöltözve masírozunk, arctalanul. Ezt látni kéne az embereknek, mert ez valóság, és csak akkor hiszik el, amikor bekerülnek hozzánk a rendszerbe. Tehát van egy járvány, amit elképzelnek, és van egy, ami hús-vér valóság, amivel a kórházakban találkozunk. A könyvemben, illetve több blogbejegyzésben is bemutattam ezt a kettősséget. Tényleg embertelenül rossz, amikor egymás után tolják be a fulladó betegeket, állnak sorba kint a mentők, és akkor döntsd el, hogy melyiknek rosszabb a helyzete, amikor mindegyik fullad, és mindegyiknek azonnal segíteni akarsz. Ebben sok egészségügyi dolgozó ki fog égni. 

A teljes interjú a portálon olvasható.