A szegény gyerekek között jóval több az asztmától szenvedő

Számottevően magasabb a társadalom pereme közelében élő gyerekek körében az asztmások száma Magyarországon: százból tizenöt szegény gyerek ébred nyolcéves korában arra éjszaka, hogy fuldoklik és nem kap levegőt, zihál és sípol a tüdeje, szemben a leggazdagabbak arányával, ahol százból mindössze három gyereket érint az a probléma, hogy asztmás - mondta Kertesi Gábor, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója az április 15-én tartott Szegénység – Folyamatok, közelképek, szakpolitikák című szakmai konferencián, melyről a qubit.hu tudósított.

Magyarországon a 18 év alattiak és a felnőttek körében is évről évre nő az asztmások száma: a KSH adatai szerint 2005-ben tízezerre 287 asztmás gyerek jutott, míg 2017-ben már 633; a felnőtteknél 2001-ben még tízezerre 141 eset jutott, míg 2021-ben már 531.

Az asztmát esetlegesen kiváltó és az azt súlyosbító környezeti tényezőket, mintegy negyven változót (levegőszennyezés, passzív és aktív dohányzás vagy például a 0-2 éves kor közötti vírusos és bakteriális eredetű légúti fertőzések), nagyon szépen végig tudták nézni, és ezekhez jövedelmi szinteket is tudtak kapcsolni.

Az eredmények azt mutatják, hogy hatalmas társadalmi különbségek vannak a gyerekkori asztmatünetek prevalenciájában: míg a legmagasabb jövedelmi csoportba eső száz gyerekre három, a legalacsonyabb jövedelmi csoportba eső száz gyerekre tizenöt asztmás eset jut. Ehhez a jelenséghez a kutatók szerint a levegőszennyezésből adódó kockázatok 20 százalékban, míg a csecsemő- és kisgyermekkori légzőszervi kockázatok 14-17 százalékban járulnak hozzá.

Adatok és további részletek a teljes cikkben