• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

WHO: új járványok érkeznek, súlyos árat fizethetünk a halogatásért

Lapszemle MA 06:05 Forrás: penzcentrum.hu
WHO: új járványok érkeznek, súlyos árat fizethetünk a halogatásért

Az éves jelentése szerint az ország jelentős kapacitásokkal rendelkezik ahhoz, hogy hatékonyan reagáljon a különböző egészségügyi veszélyhelyzetekre.

Bármikor elérheti Magyarországot egy új világjárvány. A kérdés csak az, hogy mennyire készültünk fel erre. Dr. Haris Hajrulahovic, a WHO Magyarországi Irodájának vezetője szerint hazánknak meg kell erősítenie az egészségbiztonsági rendszereit, fejleszteni a járványmegelőzést, és kihasználni a digitalizáció és a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségeket. A Pénzcentrumnak adott, exkluzív interjújában a szakember arról is beszélt, miért létfontosságú az egészségtudatosság erősítése és a félretájékoztatás felismerése a lakosság körében.

A jelenlegi adatokat látva mit gondol, milyen új járványügyi kockázatokkal kell szembenéznie Magyarországnak a következő időszakban?

Olyan újonnan felbukkanó fertőző betegségekkel szembesülhetünk, amelyek gyorsabb terjedését elősegíti, hogy a világ országai és társadalmai egyre szorosabban kapcsolódnak össze, miközben a klímaváltozás is jelentős környezeti változásokat idéz elő. A járványok nem ismerik az országhatárokat, és az új kórokozók, legyen szó új vírusokról, antibiotikum-rezisztens baktériumokról vagy állatról emberre terjedő (zoonózis) betegségekről, gyorsan válhatnak lokális közegészségügyi fenyegetéssé.

Ez még inkább hangsúlyozza a nemzetközi együttműködésen alapuló járványügyi megfigyelés és adatmegosztás fontosságát. Ma már több hazai példa is akad arra, hogyan lehet a szakértelmet és modern technológiát összehangolni az új egészségügyi fenyegetések nyomon követésére és kezelésére. Itt van például a pécsi Virológiai Nemzeti Laboratórium, ahol az országban elsőként rendeztek idén Nemzetközi Biobiztonsági Konferenciát, ami kiemelt hiánypótló szakmai fórumként jött létre annak érdekében, hogy kellőképpen felkészültek legyünk a jövőbeli fenyegetések kezelésére. Hiszek abban, hogy csak közös gondolkodással növelhetjük az ország korai észlelési és gyors reagálási képességét, ezáltal csökkentve a járványügyi kockázatokat, hogy hozzájáruljunk a lakosság egészségének és jólétének megőrzéséhez.

Tudom nehéz kérdés, de vajon mennyire felkészült hazánk egy esetleges új globális világjárványra? Hogyan bírná ezt az egészségügyi és a gazdasági rendszer?

Az egészségbiztonság a magyar társadalom egyik alapvető pillére. Magyarország Nemzetközi Egészségügyi Szabályzatra (IHR) vonatkozó éves jelentése szerint az ország jelentős kapacitásokkal rendelkezik ahhoz, hogy hatékonyan reagáljon a különböző egészségügyi veszélyhelyzetekre és megóvja állampolgárait. Ezt az erős alapot tovább erősíti a WHO-val folytatott szoros együttműködés és információmegosztás.

Fontos, hogy a COVID-19 világjárvány tanulságait beépítsük minden felkészülési tevékenységbe. A The Lancet tudományos folyóiratban megjelent kutatás szerint például a magyarországi új koronavírus oltási program mintegy 36 ezer életet mentett meg, így ez is rávilágít arra, milyen kritikus jelentőségű a gyors, összehangolt és hatékony közegészségügyi reagálás.

Továbbiak a teljes cikkben