Ha az ügyeletben lévő orvosnak lejár a munkaideje, nincs idő- és teljesítménykényszerben, mivel az utána beosztott veszi át a vajúdó nő támogatását.
Lassan két és fél éve vezették ki az egészségügyből a hálapénzt, azóta szülnek új rendszerben a nők Magyarországon. Az eltelt időszakban a hálapénz sok helyről valóban eltűnt, sok helyen valamilyen formában megmaradt, és szinte mindenütt vákuumot hagyott maga után. Szülészorvosok tucatjai hagyták ott a vidéki szülészeteket, és a fogadott orvosok helyett ma már magánszülészetek adják a szülés körüli biztonság ígéretét. Az egységes színvonalú, hálapénzmentes, megbízható visszajelzőrendszerrel működő szülészeti ellátás továbbra is utópia Magyarországon. A Telex utánajár, hogy akkor mi van helyette.
A hálapénz kivezetése persze régóta égető lépés volt. Egyértelmű hozadéka, hogy tisztul a kép, kevesebb boríték vándorol fehér köpenyzsebbe, nem rángatják el a fogadott orvost a vacsorája mellől, és ha az ügyeletes szülésznek lejár a műszakja, friss, mentálisan felkészült kollégája tudja tovább kísérni a vajúdó anyát. Hátránya, hogy az évtizedek óta bebetonozott rendszert nem egy egységes, országszerte azonos szakmai protokoll váltotta, amit mindenütt be is tartanak. További hátrány, hogy a szülésznők rendszeres jövedelemkiegészítését nem pótolta semmi, a közelgő bérrendezésük sem hoz majd valódi megoldást. Sok szülészorvos a magánellátásba menekült, így sok bizonytalanság veszi körül a kismamákat.
A következmények: orvoselvándorlás, vidéki szülészetek bezárása, a magánkórházak megerősödése, a nők gyermekvállalási kedvének megrendülése. A megoldás egy olyan, nő- és babaközpontú rendszer (lenne), amelyben az egységes szakmai szabályozás és országszerte azonos gyakorlat miatt az egyes orvosokról vagy a magánegészségügyről magára a rendszerre tevődne át a kismamák bizalma.
„Gyakrabban találkozom azzal, hogy a kismamák a várandósgondozást inkább magánellátásban veszik igénybe, és csak a szülés idejének közeledtekor érkeznek meg az államiba. Sokan addig a pillanatig ragaszkodnak a fix személyhez, ameddig csak a mozgásterük engedi, és csak szülni mennek be a kórházba” – összegzi tapasztalatait Ferenczi Gabi dúla.
„Kevesebb fű alatti megoldást látok most. Összességében nincs rossz tapasztalatunk az ügyeletben szülésekről, majdhogynem pozitív a változás. Szerintem a régi helyzet teljesítménykényszert szült az állami ellátásban. És ha megfontoljuk, hogy egy fogadott orvos munkaideje akár be is korlátozhatta a »szülésre szánt« időt, akkor elképzelhető, hogy nála korábban és gyorsabban zajlott le egy szülés” – magyarázza. Ezzel szemben most, ha az ügyeletben lévő orvosnak lejár a munkaideje, nincs idő- és teljesítménykényszerben, mivel az utána beosztott ügyeletes orvos veszi át a vajúdó nő támogatását. „Korábban az ügyeleti idejükön kívül is készenlétben kellett állniuk a szülészorvosoknak, ami nem látványos, de megterhelő állapot volt” – mondja a dúla.
További részletek a Telex cikkében.