A szuperalacsony magyar termékenység okai

Nemcsak Európában, de az egész világon a legalacsonyabbak közé tartozik a magyar termékenység. Egyelőre úgy tűnik, hogy sem a kormányzati intézkedések, sem a civil kezdeményezések nem képesek fordítani a trendeken. Utoljára az 1990-es években volt olyan jelentős visszaesés a születések számában, amilyen az elmúlt három évben. A legrosszabb év a tavalyi volt, amikor már csak 88 050 gyerek született - írja a Népszabadság.

Magyarországon már szuperalacsony a termékenység: tavaly 1,24 volt az egy nőre jutó átlagos gyerekszám. A népességfogyás csak azért nem ennyire radikális, mert a várható élettartam nő, és a bevándorolók egyelőre többen vannak, mint a kivándorlók.
Spéder Zsolt és Kapitány Balázs demográfusok a jelenség hátterében álló okokat, összefüggéseket gyűjtötték össze friss tanulmányukban, mely a Demográfiai portré, 2012 című kiadványban jelent meg.

Kézenfekvő oknak tűnik a gazdasági válság, de a kutatók szerint nem ennyire egyszerű a helyzet. Számos olyan ország van ugyanis, amelyet szintén erőteljesen érintett a válság, a termékenység mégsem csökkent. Szerintük az egyik magyarázat, hogy Magyarország most éri utol a nyugati országokat a gyerekvállalás későbbi életkorra tolásában.  Tavaly a magyar nők átlagosan 30 évesen szültek, az átlagos apa pedig már 33-34 éves. De még így is fél évvel fiatalabbak a magyar szülők az uniós átlagnál.

– Egyelőre úgy tűnik, hogy a nyugat-európai egészségügyi rendszer jobban fel van készülve arra, hogy sok nő csak 35-40 éves korában vállal gyereket, és hatékonyabban tudnak segíteni nekik, mint itthon – tette hozzá Kapitány Balázs.

A másik újdonság az anyák átalakuló társadalmi helyzete. 2010 volt az első olyan év, amikor a diplomás nők voltak a legtöbben a gyereket vállalók között (33,5 százalék), őket az érettségizett (31,8 százalék), majd a szakmunkásképzőt, illetve csak általános iskolát végzettek (31,5 százalék) követték.

Jellemző tendencia, hogy tavaly tovább emelkedett a házasságon kívül született gyerekek száma, immár 42 százalékra. Úgy tűnik, hogy házasságban szülni egyre inkább a jobb módúak kiváltsága lesz, mert az elit budai kerületekben, a jómódúnak számító Pilisvörösváron vagy Budaörsön csak a gyerekek negyede születik házasságon kívül. A dél-dunántúli Sellyei kistérségben ezzel szemben 72 százalékuk, a Bácsalmási kistérségben pedig 69 százalékuk. A demográfusok szerint a kapcsolatok bomlékonysága szintén a magasabb gyerekvállalás ellen hat - derült ki a kutatásból. További részletek a nol.hu-n.