• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A telemedicina és a fenntartható egészségügy

Lapszemle 2021.07.30 Forrás: Világgazdaság Online
A telemedicina és a fenntartható egészségügy

A digitális egészségügy komplex, rendszerszintű szemlélete egyelőre még idegen a globális egészséggazdaság mainstream valóságától.

A 21. század leglátványosabban átalakuló értéke az adat lett. Ám míg Noah Harari nagy sikerű könyvében, a Homo Deusban pozitív példaként hivatkozik az adatvezérelt világra, az egészségügy nem képes megállítani pusztán adatok segítségével az egyén életminőségében bekövetkező negatív változásokat, írja Heim Pál, a Qualiter Research Lab Kft. stratégiai igazgatója a Világgazdaságban. Jóllehet az egységes formában elérhetővé tett egészségügyi, vagy a fitnesz és a wellness területén használt okoseszközök adatainak a felhasználásával gyorsabban felismerhetők a betegségek, csökkenthető a fizikai orvos-beteg találkozók száma és az ellátási költség, de a lakosság egészségjólétének javítása és az egészségtudatosság fejlesztése nélkül továbbra is illúzió marad a költséghatékonyság-növelés az ellátási rendszer, valamint az egészséggel kapcsolatos innovációk és kutatások finanszírozásában.

A digitális egészségügy komplex, rendszerszintű szemlélete egyelőre még idegen a globális egészséggazdaság mainstream valóságától. Pedig a minőségi, hatékony digitális egészségügyi ellátás nem csak ott hozhat előnyöket, ahol bőséges a forrás: az innovatív digitális telemedicina-megoldások az egyén egészségi állapotának folyamatos távmonitorozásával a gazdaságilag gyengébb lábakon álló országokban is fenntarthatóvá tehetik az egészségügyet. Hiszen ezek a nemzetek engedhetik meg maguknak a legkevésbé, hogy gyönge hatásfokkal működő rendszerre pazarolják el azt a kevés pénzt, amit az ellátásra tudnak fordítani.

Sorban jelennek meg a piacon a különböző hordozható, egészségügyi alkalmazásokat futtató okoseszközök és applikációk, amelyek óriási szerepet játszanak az egészség mint érték közösségi szintű elterjedésében, a digitális egészségfejlesztés iránti általános érdeklődés felkeltésében és a big data segítségével nyert információk betegségmegelőző, egészségmegőrző és terápiás célú hatékonyságának javításában. A sokmilliárdnyi adat elemzésével a páciensek, ügyfelek terápiája és életmódterve, valamint a diagnózis is pontosabbá tehető. A mesterséges intelligencia azonban nem helyettesítheti az emberi érzékenységet, az orvossal, nővérrel, személyi trénerrel történő személyes konzultáció pozitív mentális hatásait.