A termékek visszahívása szaporodik vagy az arról szóló hírek?

Az elmúlt hónapokban szokatlanul sok termékvisszahívásra került sor Magyarországon, amelyeket a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal hivatalos közleményeiben rendszeresen közzétett. Bár első ránézésre úgy tűnhet, hogy az élelmiszerlánc problémái megszaporodtak, de a háttérben elsősorban a transzparens kommunikáció, a kiterjedt médiafigyelem és az online információterjesztés áll - tudta meg a Pénzcentrum a Nébih-től.

Csak 2024 májusa közepe óta 33 esetben hívták vissza az érintett termékeket. A termékvisszahívások között élelmiszerek, étrend-kiegészítők és egyéb fogyasztási cikkek is szerepeltek, gyakran egészségre veszélyes tényezők – például allergén anyagok jelenléte, szennyezettség vagy nem megfelelő összetétel – miatt. A Pénzcentrum megkereste a Nébih-et, hogy választ kapjunk arra, mi indokolhatja a termékvisszahívások hirtelen megugrását. Lehetséges, hogy a hatósági előírások szigorodtak, vagy új prioritásokat tűztek ki a fogyasztók egészségének védelme érdekében? Az ilyen vizsgálatok különös jelentőséggel bírnak, hiszen a visszahívott termékek gyakran súlyos kockázatot jelenthetnek a fogyasztók számára.

A termékvisszahívások között a leggyakoribb okok a következők: mikroorganizmusok (baktérium, vírus); növényvédőszer maradékok; biológiai (mikotoxinok), környezeti (nehézfémek), technológiai (akrilamid) eredetű szennyezők; állatgyógyszerek maradékai (antibiotikum) vagy idegen anyagok (csomagolóanyag, fém) - sorolták.

A Nébih szerint a visszahívások számának növekedése mögött elsősorban a tájékoztatás kiterjedtebb formái állhatnak. A médiában és a közösségi oldalakon való közzététel elterjedése miatt tűnhet úgy, mintha a termékvisszahívások gyakrabban fordulnának elő – magyaráztták. Azt is tisztázták, hogy az élelmiszerlánc-biztonsági rendszer alapelve, hogy a gyártók és forgalmazók elsődleges felelősséget viselnek a termékek biztonságáért. Ha egy vállalkozás hibát észlel, azonnal kezdeményeznie kell a visszahívást. A hatóság ebben az esetben a megfelelő intézkedések végrehajtását vizsgálja, és csak szükség esetén alkalmaz szankciókat.

Az utóbbi fél év vonatkozásában is elmondható, hogy nem került sor szankció kiszabására – hangsúlyozta a hivatal. Továbbiak a cikkben