A többség nem mer pszichológushoz, pszichiáterhez fordulni

A testi és lelki egészség szoros kapcsolata vitathatatlan. A lelki nehézségekhez és mentális betegségekhez azonban jelentősen nagyobb társadalmi megbélyegzés társul, mint a testi problémákhoz, márpedig a megbélyegzés bizonyítottan negatív hatással van arra, hogy felkeressünk egy lelki egészséggel foglalkozó szakembert. Magyarországon a téma tudományos elhanyagoltsága is árulkodik az intézményesült megbélyegzésről, azonban a kevés és nem túl friss rendelkezésre álló empirikus bizonyíték alapján európai szinten is aggályos a magyarok negatív hozzáállása a lelki nehézségekből fakadó segítségkéréssel szemben. Ennek pedig súlyos következményei vannak, írja a Qubit. 

Az itthon tapasztalható negatív hozzáálláson és megbélyegző viselkedésen aligha próbálnak érdemben változtatni népegészségügyi és egyéb döntéshozói intézkedések: régóta kritikusan alulfinanszírozott a szektor, és lakosságarányosan tartósan alacsony a lelki egészséggel foglalkozó szakemberek (klinikai szakpszichológus, pszichiáter, pszichoterapeuta) száma. Jelentős mértékű a szakemberek elvándorlása, az itthon maradók pedig gyakran magánrendelést indítanak az alacsony fizetések kompenzálására, de az sok páciens számára nem megfizethető. Aggasztó, hogy a magyar társadalom jelentős része egyszerűen nem tud lelki egészséggel foglalkozó szakemberhez eljutni. Az okok között szerepelnek a segítségkéréshez kapcsolódó megbélyegzés kulturális hatásai, a szakemberek alacsony száma és az általánossá vált magánrendelések megfizethetetlensége. A feloldatlan lelki nehézségek és kezeletlen mentális betegségek nem csupán az életminőségen rontanak, de a korai halálozási adatokhoz is hozzájárulnak: a lelki segítség hiánya például bizonyítottan növeli az öngyilkosság kockázatát. Az öngyilkossági mutatók terén Magyarország márpedig sajnálatos módon rendszeresen az európai élmezőnyhöz tartozik.