''A tudományban nem a többségi vélemény dönt, hanem a valóság''

Rémhírterjesztés gyanúja miatt feljelentést tett az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), mert félrevezető állításokat tartalmazó cikkek jelentek meg az online médiában a favipiravir hatóanyagú gyógyszerekről. A 168.hu Sarkadi Balázs  biokémikust, akadémikust kérdezte az ügyről.

– Nyugis ember vagyok, érdeklődéssel figyelem a tudományos életet is érintő fejleményeket. Végre bekerült a tudomány a sajtóba, ugyanakkor meglepő, hogy egy szakmai vitát rendőrségi feljelentéssel próbáljanak lezárni. Korábban, újságírói kérdésre többen is elmondtuk, hogy a favipiravir kérdéses hatásosságú szer, a Covid-betegség elleni hatékonyságát nem vizsgálták lezárható eredménnyel.

– Megszólalt az Infektológiai szakmai kollégium, állást is foglaltak. Kik ők?

– Nincs ilyen nevű kollégium. Van viszont tanácsadó testület, ami állásfoglalásában ajánlott a favipiravir hatóanyagú gyógyszereket megelőzés és a korai gyógyítás céljából, azzal kiegészítve, hogy a hatás egyelőre vitatott. Ez az állásfoglalás egyébként egy évvel ezelőtti, időközben pedig újabb adatok alapján a favipiravir hatását ma már nem annyira vitatják, mint inkább erősen megkérdőjelezik.

– Az OGYÉI mit kifogásolt?

– A hatóság úgynevezett „off label”, célterületen kívüli engedélyezést adott ki korábban a favipiravirral kapcsolatban, ami azt jelentette, hogy a gyógyszer alkalmazása előtt a beteg nyilatkozatot írt alá arról, hogy tudomásul veszi, hogy egy kísérleti gyógyszerről van szó, és megismerte a mellékhatásokat. Ezek közül a legsúlyosabb – melyet állatkísérletek nyomán állapítottak meg – a magzatkárosító hatás. A hatóanyaga bekerül az anyatejbe, az ondóváladékba, ezért nem alkalmazható várandós nőknél, szoptatás alatt, a férfiaknak pedig a kezelés alatt, majd hét napon át óvszert kell használniuk. Ezzel kellene – elvileg – mindenkinek tisztában lennie.

– Milyen érdek fűződhetett az OGYÉI erőteljes fellépéséhez?

– A vészhelyzeti gyógyszer-engedélyezés furcsa és ritka a magyar gyakorlatban. Normál körülmények között olyan, hogy rémhírterjesztés, nem létezik a magyar jogrendszerben, mivel az Alkotmánybíróság még a 90-es években kivette a paragrafust a Büntető törvénykönyvből. Most a veszélyhelyzeti törvénykezés alatt került vissza. De a tudományos vélemények hangoztatása a mai jogszabályozás alapján sem kerülhet ebbe a kategóriába. Abszurd, ilyen esetekre nyomozást indítani!

– Ferenci Tamás tanulmánya beazonosíthatóvá teszi azokat az online felületeket – 24.hu, Qubit –, ahol ezek a „törvénytelenségek” bekövetkeztek. Ön melyik orgánumnak nyilatkozott?

– Szakmai felelősséggel nyilatkozom mindenkinek, aki megkérdez. Több százezer embert érintő problémáról van szó, van szakmai hátterem, hogy véleményt mondhassak. További részletek a teljes cikkben