• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A túlsúlyosak és elhízottak gyógyszerelésének kérdései

Lapszemle 2019.08.17 Forrás: pharmaonline.hu
A túlsúlyosak és elhízottak gyógyszerelésének kérdései

A plusz kilókkal rendelkezők szervezetének megváltozott izom/zsír aránya számos farmakokinetikai következménnyel jár.

Mára már tényként kezelt, hogy a beteg neme, genetikai profilja, életkora, fennálló betegségei éppen úgy befolyásolják a nála alkalmazott gyógyszerek szervezetbeni sorsát, mint a beteg testtömege. Ideális esetben a mindenkinél − univerzálisan − alkalmazható gyógyszeradagolási séma helyett az egyénre szabott gyógyszerelés, az individuális gyógyszeres kezelés a jövő terápiájának követendő irányvonala. Arra vonatkozóan azonban, hogy az elhízás és az azzal járó szervezetbeni változások miként befolyásolják a gyógyszerek farmakodinámiás és farmakokinetikai sajátosságait, napjainkban is csak mindössze néhány vizsgálati eredmény áll rendelkezésre, írja a Pharma Tribune nyomán a Pharmaonline.

Nem könnyít a helyzeten, hogy az engedélyezett gyógyszerek adagolási útmutatói általában olyan betegcsoporton végzett klinikai vizsgálatokon alapulnak, ahol a túlsúlyosak és az elhízottak aránya alulreprezentált (1). Égető szükség lenne tehát olyan dozírozási irányelvekre, amik a pluszkilókkal rendelkező pácienseknél is biztosítanák azt, hogy az adott gyógyszerkészítménynél se az aluldozírozás, se pedig a toxicitáshoz vezető túladagolás esete ne állhasson fenn.

A plusz kilókkal rendelkezők szervezetének megváltozott izom/zsír aránya számos farmakokinetikai következménnyel jár. Mivel a zsírszövetnek alacsony a metabolikus aktivitása, általánosságban véve elmondható, hogy a gyógyszerek clearance-e (az a plazmamennyiség, amely egy adott eliminációs úton időegység alatt a gyógyszertől „megtisztul”) általában a zsírmentes testtömeggel korrelál. Ez az összefüggés mutatkozik meg például a fájdalomcsillapító fentanil, az anesztetikum propofol esetén éppen úgy, mint a lítiumnál vagy a ranitidinnél. Ha tehát a clearance figyelembe vételével történő gyógyszeradagolás a cél, akkor a zsírmentes testtömeget kellene ismerni és alapul venni.

Egyelőre alig állnak rendelkezésre adekvát információk a túlsúlyosak és elhízottak gyógyszeradagolását illetően. A betegtájékoztatókban és alkalmazási előiratokban csak elvétve találni dozírozási javaslatot a túlsúlyosak és elhízottak esetére vonatkozóan. Érdekes példaként említhető a carvedilol, az apixaban, a ribavirin, a prasugrel vagy a cefazolin, amik felnőttkori adagolásánál az alkalmazási előiratok testtömegtől függő adagolást tüntetnek fel.