• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

  • egynapos sebészet
    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

Mennyit kell várni az egészségügyi ellátásra?

Lapszemle 2019.08.17 Forrás: memt.hu
Mennyit kell várni az egészségügyi ellátásra?

A publikált eredményekben nagyrészt a betegszervezetek, a kórházak, a kutatók, valamint a közvélemény adataira alapoznak.

Az egészségügyi ellátás kritikus pontja, hogy a betegeknek mennyit kell várniuk egy adott egészségügyi beavatkozásra. A túlságosan hosszú várakozási idők a betegek problémáinak eszkalálódásához és általános társadalmi elégedetlenséghez vezetnek. Egy OECD-jelentés negatív összefüggést sejtet a várakozási idők és az ellátórendszerben rendelkezésre álló ágyszám között, valamint az előzőnél gyengébb kapcsolatot ír le a várakozási idő és az egy főre eső egészségügyi kiadások között, írja a memt.hu.

Az egészségügyi ellátás minőségének javítása érdekében több országban vezettek be megengedőbb vagy szigorúbb intézkedéseket a várakozási idő rövidítésére. A különböző országokra jellemző várakozási idők összehasonlítása – ami egy adott ország egészségügyi ellátórendszerének fontos jellemzője lehetne – azonban csak nehezen tehető meg. Eddig nem ismert olyan vizsgálat, amely rutinszerűen gyűjtött, hivatalos, nemzeti adatokra támaszkodva hasonlította volna össze a különféle országokra jellemző várakozási időket. A publikált eredményekben nagyrészt a betegszervezetek, a kórházak, a kutatók, valamint a közvélemény adataira alapoznak. Egy 2013-as vizsgálat rámutatott arra, hogy 23 OECD-ország közül mindössze 15-ben regisztrálták nemzeti szinten a várakozási időt. Néhány államban, ahol országos nyilvántartás nem volt (pl. Olaszország), regionális szinten tartották számon a várakozási időket. Bonyolítja a nemzetközi összehasonlítást az is, hogy amennyiben mérik a várakozási időt, az egyes országokban más-más módon teszik azt.

Egyes országokban szakterületenként (pl. ortopédia, nőgyógyászat) mérik a várakozási időt, máshol speciális beavatkozásokhoz (pl. szürkehályog-műtét) rendelik az adatokat. Néhány országban (pl. Norvégia, Dánia) individuális szinten is monitorozzák a várakozási időket, és a betegaktákban rögzítik azokat.

Igény mutatkozik arra, hogy az országok harmonizált módon regisztrálják és hozzák nyilvánosságra a várakozási időket. Mindez az egészségügyi ellátórendszer tagjainak épp olyan fontos lenne, mint azoknak a betegeknek, akik számára adott a lehetőség, hogy több ország egészségügyi ellátórendszerei közül válasszák ki azt, amelyiknek a szolgáltatásait igénybe kívánják venni.

Legolvasottabb cikkeink