A vakcina csak eszköz, a megoldást az immunrendszerünk

A koronavírus felszínre hozta, hogy a társadalomban nagyon sok a rossz egészségi állapotú, krónikus beteg – mondja a mandiner.hu-nak Letoha Tamás szegedi víruskutató, aki szerint óriási előrelépést ért el az orvostudomány a vírus elleni küzdelemben, ám ezt a média nem igazán mutatja be.

Optimista?

Abszolút. Olyan vállalatokkal, kutatókkal dolgozom együtt, akik pár évvel ezelőtt racionális tudományos eszközökkel legyőzték az Ebola-járványt. Ezek a nagy gyógyszercégek, a Sanofi, a Pfizer és a többiek, olyanok, mint egy hadiipari gyár. Látom, ahogy csatarendbe áll egy ilyen, százezer szakembert foglalkoztató, hihetetlen financiális és szakmai háttérrel rendelkező gépezet, eldönti, hogy vakcinát fejleszt, és minden energiáját erre fordítja. Ezt nem lehet megállítani, már tavasszal sem volt kérdés, hogy belátható időn belül hatékony vakcina lesz. Ezt látva engedtessék meg, hogy optimista legyek a vírus elleni győzelmünk esélyeivel kapcsolatban.

A politikai vezetők – köztük a magyar miniszterelnök – a világ minden részén arról beszélnek, hogy az oltóanyag a megoldás. Így van?

Egyrészt természetesen igen, hiszen a prevenció megakadályozza a további fertőzések kialakulását. Másrészt összetettebb a kérdés, hiszen az oltás a szervezet kondicionálása a vírussal szemben. Az emberi szervezetbe juttatunk egy vírus-antigént, „megkóstoltatjuk” az immunrendszerünket egy fertőzésre képtelen vírusrészecskével. Ezzel figyelmeztetjük a kórokozóra, elérve, hogy amikor egy fertőzőképes vírussal találkozik, akkor gyors, és hatékony immunválaszra legyen képes és legyőzze. Nagyon fontos azonban tudatosítani, hogy a vakcina valójában csak egy eszköz. A megoldás az immunrendszerünk.

A koronavírus nem csinált mást, csak felszínre hozta, hogy a társadalomban nagyon sok rossz egészségi állapotú, krónikus beteg ember él. Nem véletlen szakemberek már nem pandémiának, hanem szindémiának hívják a koronavírus-járványt. Mégpedig azért, mert a krónikus alapbetegségre rakódó koronavírus-fertőzés szinergikus hatással okoz súlyos megbetegedéseket. Akkor lesz a tömeges oltás hatékony, ha olyan vakcinát választunk, amely a krónikus alapbetegségben szenvedő emberek esetén is biztonságosan alkalmazható. Ha csak az egészséges embereket tudjuk beoltani, a társadalom húsz-harminc százalékában továbbra is terjedni fog és súlyos fertőzésekhez vezet a vírus.  

Van jó és rossz vakcina? Az orosz, vagy az amerikai, netán a kínai a jobb?

Természetesen ez is összetettebb kérdés. Mi az, hogy jó vakcina? Különböző vakcinák vannak, amelyek különböző platformokra épülnek. Sajnos a társadalom nagyon polarizált, és az emberek a Facebookon már azon veszekednek, hogy melyik a jó vakcina. Ráadásul az oltóanyagok kérdés már a politikai viták középpontjába került. Ezt így nem lehet. Kell beszélni a vakcinák hatékonyságáról és mellékhatásairól, de ehhez egy magas szintű szakmai párbeszéd szükséges, és nem az, ami most van, hogy egymást jelentgetjük fel. Lesznek olyan védőoltások, amik az egyik személy esetén az adott egészségi állapottól függően biztonságosan alkalmazhatók, a másik ember esetében pedig nem. Vagy ott van például a közismerten biztonságos technológián, azaz az inaktivált, tehát fertőzésképtelen vírus használatán alapuló kínai vakcina esete.

Sokan támadják a kormányt, hogy Kínából és Oroszországból is rendelnek oltóanyagot. Lehet a kormányt sok dolog miatt bírálni, néhányszor hibáztak is a koronavírus-járvány elleni védekezésben, de az, hogy az oltóanyagokról egyeztetnek a keleti nagyhatalmakkal, jó döntés.

Egyrészt Kína orvostudományi fejlettsége semmilyen szinten nem marad el a világ többi részétől, másrészt onnan indult az egész járvány. Kínában izolálták először a vírust, februárban már olyan szinten ismerték a tulajdonságait, mint sehol a világon. Tehát egyáltalán nem rossz ötlet velük a vakcinák ügyében egyeztetni.

A kilencvenöt százalékos hatékonyság mennyire számít jónak? Létezik száz százalékban hatékony oltóanyag?

Nem, ilyen nincs. A kilencvenöt százalékos hatékonyság egy óriási eredmény, ez egy nagyon hatékony immunizálást jelent. Persze ez esetben sem lehet száz százalékban kizárni a mellékhatásokat, főként azoknál, akiknél egyéb allergiás megbetegedésben szenvednek. Attól félek, hogy nem a szakmai párbeszéd érvényesül, hanem egy vakcina-hidegháború alakul ki. Egy biztos, nincs tökéletes standardja a koronavírus elleni vakcinának, hiszen ahogy az emberek szervezete különbözőképp reagál a vírusra, úgy az oltóanyagok közül is más-más típus lesz számukra a megfelelő.

Az emberek három csoportra oszthatók abból a szempontból, hogy hogyan reagál a szervezetük a koronavírus-fertőzésre. A legnépesebb csoport, a többség, tünetmentes vírushordozó, aki különösebb tünetek nélkül vészeli át a betegséget. A második egy makroszkóposan is jól diagnosztizálható csoport, ide tartoznak a krónikus alapbetegségben, például szívbetegségben, vagy diabéteszben szenvedők, valamint – és ez fontos tudni – az elhízott, túlsúlyos emberek is, hiszen az ő állapotuk védettség szempontjából nagyon hasonló a cukorbetegekéhez. A harmadik csoport tagjai szabad szemmel, makroszkóposan nem, csak molekuláris vizsgálatok eredményeként kiszűrhetők, ők azok, akiknek valamilyen autoimmun folyamat blokkolja a szervezet vírus elleni immunreakcióját, és ezért alapbetegség hiányában is súlyos fertőzés alakulhat ki bennük. Ez utóbbit viszont csak egy nagyon költséges tudományos vizsgálattal lehet felderíteni. Épp ezért van szükség a lehető legkevesebb mellékhatás kockázatával rendelkező oltóanyagra.

Továbbiak a cikkben

(Fotó: u-szeged.hu/Vincze Bálint)