• nátha
    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

  • melanóma
    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

    • 10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

      10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

  • egynapos sebészet
    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

A „vakcinafinnyások” miatt lassult a magyar oltástempó

Lapszemle 2021.05.12 Forrás: valaszonline.hu
A „vakcinafinnyások” miatt lassult a magyar oltástempó

Amíg a legtöbb uniós állam végigoltja a népességét, Magyarország az összes korosztályból „kicsipegeti” az oltásbarátokat.

Az elmúlt napokban Magyarországon jelentősen lelassult, az unióban pedig felgyorsult az oltások beadása. Csak Pfizerből annyi érkezett, mint előző héten az összes gyártmányból. Nálunk legtöbben ezzel oltatnák magukat, de még mindig nincs elég, miközben százezer számra állnak más vakcinák a raktárakban. Még 2,7 millió oltás beadására van szükség a nyájimmunitás eléréséhez. De mit tud kezdeni a kormány az oltásfinnyásokkal, akik nem tartoznak a táborába, taszítja őket a politika, és nagyon is elégedettek a nyugati oltóanyagokkal, így főként „brüsszeli” vakcinát akarnak? Valamit márpedig kezdenie kell, egyébként a magyar oltási csoda véget ér - írja a válaszonline.

Németh András megmakacsolta magát. A 39 éves mérnök eredetileg úgy döntött a családjával, bármilyen oltást elfogadnak. A férfi végig bejárt a munkahelyére, a két gyerekkel a felesége maradt otthon. András tartotta is magát a családi alapelvhez, a húsvétkor neki felajánlott AstraZeneca oltást azonnal kérte. Csakhogy hiába várta, hogy megcsörrenjen a telefonja, megérkezzen a háziorvosa emailje. Nem kapott értesítést. Végül úgy döntött, ő most már Pfizerrel oltatja magát. Mennyi regisztrált lehet még előtte? Legfeljebb félmillió. Mennyi időbe telhet ez heti több mint 300 ezer dózis beérkezésével? Két hétbe. Legfeljebb négybe, ha a második oltásokra félretett adagokat is figyelembe veszi. Megvárja. 

A budapesti férfi példája nem egyedi, s valószínűleg emiatt csökkent jelentősen a hazai oltási tempó. A múlt héten olyan történt, amihez hasonló utoljára csak februárban, a nagy vakcinaínség idején: a Válasz Online számításai szerint 52 százalékkal esett vissza egy hét alatt az első oltáshoz jutók száma a megelőző hét naphoz viszonyítva. Április utolsó hetében még 470 ezer első oltást adtak be, egy héttel később csak 224 ezret. Holott korábban hónapokon át – kisebb döccenőkkel – hétről hétre többen kapták meg az első adagot. A „vakcinafinnyások” a legjobbnak hitt oltóanyagot akarják maguknak, ám amíg korábban vegyes volt, mit tartanak annak (a nyugatiak mellett egyesek a kínaira, mások az oroszra esküdtek), most az oltásból még kimaradt fiatalok nagy arányban a Pfizer oltóanyagát akarják. Esetleg még Modernát. 

A magyar kormány úgy pörgette négymillióra az oltottak számát, hogy keletről is milliószámra vásárolt oltóanyagot, de még így is lassan haladtak az oltások, ezért a kormányfő végül százezer Pfizer-vakcinát is „bedobott a közösbe”. Az addig főként időseknek, betegeknek és egészségügyieknek tartogatott oltást hirtelen bárki megkaphatta, aki korábban feliratkozott, és hajlandó volt végigállni a sort. Kiszelly Zoltán, a Századvég politológusa megállapította: a fiatalok úgy várakoztak órákat érte, mint az új amerikai telefonokért szoktak. Azt már nehezebb megítélni, hogy a sorban állók tényleg a „globalizáció nyertesei” voltak-e, akik „az ellenzék blöffjének” dőltek be, miszerint a keleti oltásokkal nem lehet majd nyugatra utazni. Esetleg az hatott rájuk, hogy az angliai központú gyógyszermultinak a penicillin tömeggyártása és a férfiak által szedett kék pirulák bevezetése óta nem volt ilyen magas elismertsége, mint napjainkban.

Miközben a magyarországi oltás vélhetően a Pfizerre való várakozás miatt lassult le, a nyugat-európai éppen az mRNS vakcina miatt pörgött fel a 17. naptári héten.

Akkor ugyanis csak Pfizerből annyi érkezett az unióba, mint korábbi hetekben minden oltóanyagból összesen. Egy hét alatt 33 millió adagot lehetett beadni, ennek köszönhetően immár 30 százalék feletti az unióban az első adagot megkapottak aránya. Persze így is sokkal kevesebb, mint Magyarországon, ahol 50 százalék felett járunk, és már a második adaghoz is hozzájutott a felnőtt lakosság 25 százaléka. 

Csak látszólagos az ellentmondás aközött, hogy nálunk a Pfizer-mánia lassítja, nyugaton pedig gyorsítja az oltási tempót. Ott ugyanis a finnyásság régebbi keletű: az AstraZeneca iránt a kezdetektől bizalmatlanok. Magyarországon a keleti vakcinákat és az AstraZenecát a súlyos járványhelyzet miatt hosszú ideig elfogadta a lakosság, vagy legalábbis mindig volt olyan fiatalabb réteg, amely megragadta a lehetőséget. A helyzet mára megváltozhatott: hazánkban utoljára február utolsó hetében fordult elő, hogy olyan kevés oltást adtak be, mint a múlt héten, amikor csak 224 ezerrel több új oltott lett. A második adaggal közben azért lendületesen haladtak, 472 ezer embernek adták be. Nem az egészségüggyel van tehát baj, hanem a kifulladó oltási kedvvel. A Magyarországon igen jelentős az oltásbizonytalanok aránya, és minél fiatalabb valaki, annál nagyobb az esély rá, hogy nem akarja oltatni magát. Egy felmérés szerint a fiatal felnőttek oltási hajlandósága fele az időskének, és amíg a 40 felettieknél javult ez a mutató, a fiatalabbaknál még romlott is.

Ilyen körülmények között hatalmas siker, hogy múlt héten 80 százalékig jutottunk az 70-80 évesek között, és az elmúlt napokban elérte a 70 százalékot a 80 éven felüliek oltottsági aránya. Magasnak tűnik, ám utóbbival csak az európai középmezőny végén helyezkedünk el. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint összesen három hét volt, amikor legnagyobb arányban a legidősebbeket oltottunk – az is hónapokkal ezelőtt. Immár ötödik hete a 25-49 évesek vannak az oltási program fókuszában. 

Vagyis amíg a legtöbb uniós állam módszeresen végigoltja a népességét a legidősebbekkel kezdve, Magyarország az összes korosztályból „kicsipegeti” az oltásbarátokat.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink