A védettségi kártyák újraélesítését újabb oltáshoz kellene kötni

Kit tekintünk védettnek 2021 végén? Ha a kutatásokat nézzük, novemberre a magyar lakosság közel fele elveszthette a vakcinák nyújtotta ellenanyagszint jó részét harmadik oltás nélkül, így tehát ha a kormány újra az oltási igazolványok használatához kötne bizonyos tevékenységeket, jó eséllyel csak félig jelentene eredményt. Mindazonáltal az európai trendek azt mutatják, a negyedik hullám megoldását az emlékeztető oltásban és az oltatlanok megkülönböztetésében látják - írta a hvg.hu.

A most újra kilőtt fertőzésekben viszont nemcsak a többmilliós oltatlanság játszik szerepet, hanem vélhetően az is, hogy a koronavírus elleni védőoltások hatékonysága mostanra esett vissza annyira, hogy emlékeztető dózis nélkül már egyre kevesebb a tünetmentes fertőzés. Az egyértelmű, hogy bármilyen oltás hatásossága idővel csökken, a Covid-vakcinák esetében arról kezd formálódni tudományos konszenzus, hogy nagyjából 6 hónap után jön el az a pont, ahol szüksége lehet a szervezetnek egy újabb löketre.

Bár a védettségi igazolások visszavezetése, vagyis feltétellé tétele bizonyos szabadidős tevékenységekhez hosszú ideje logikusnak tűnik, a kormány nem lép az ügyben. Mintha attól tartanának, hogy elveszíthetik azokat a szavazókat, akik oltásellenesek, de a Fideszhez húznak.

Mindeközben van, ahol már a harmadik oltás protokollja is kezd kialakulni: itthon ugyan már augusztus óta elérhető a harmadik oltás, az nem kötelező. De például Franciaországban decembertől a 65 év felettiek közül csak az minősül védettnek, aki mindhárom oltását felvette. A 67 milliós országban egyébként a teljes lakosság 77, az oltásra jogosultak 90 százaléka adatta be magának a koronavírus elleni védőoltást, ennek megfelelően a napi új fertőzések száma lakosságarányosan ötöde a magyarországi, és nyolcada az ausztriai adatoknak.