A viszketés kínjai

Gyakran kínzó, elviselhetetlen, „az őrületbe kergeti" az embert. A viszketés a fájdalomérzéstől ugyan különbözik, de a két érzés speciális idegrostok révén szoros kórtani kapcsolatban van, amit a különböző fájdalomcsillapítási módszereknél, pl. a gerincvelői érzéstelenítésnél mellékhatásként fellépő viszketés miatt eddig is sejtettek. Ezt a kapcsolatot most kísérletekkel bizonyították.

Jelentőségéhez képest az orvostudomány alig ismeri a viszketés mögöttes idegi mechanizmusait. A fájdalomról valamelyest többet tudunk. Az ismert kábító fájdalomcsillapító, a morfium, hatását speciális receptoron (ingerfelfogó sejteken) keresztül kifejtve, gyakran erős viszketést is okoz.

A pontos mechanizmusra Xian-Yu Liu vezetésével a St. Louis-i Washington Egyetem munkacsoportja világított rá. Feltételezésük szerint arról van szó, hogy a morfium hatása nem egy, hanem két receptoron keresztül érvényesül. Az egyik a fájdalomcsillapításért, a másik a viszketésért felel. A kutatócsoport a Cell című szaklapban számolt be azokról a kísérletekről, amelyek során sikerült olyan egértörzset kitenyészteniük, amelyikben a két receptor közül a viszketés receptora hiányzik. Ezeken az egereken, szemben a „normál" példányokkal, morfium adása után csak a fájdalomcsillapító hatás mutatkozik, viszketés nem.

A különböző receptorok, illetve a fájdalmat, viszketést közvetítő idegpályák pontos ismerete újabb gyógyszerek fejlesztéséhez nélkülözhetetlen. Mathias Ringkamp, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatója szerint ezért izgalmas egy másik, a témába vágó kérdés is. Viszketésben az orvos un. antihisztamin-gyógyszereket ír fel. Az antihisztaminok remekül hatnak például szúnyogcsípésnél, de egyáltalán nem, ha a viszketést máj-, vesebetegség vagy égési sérülés okozza.

A magyarázat, hogy a viszketést kétféle idegrost közvetíti, az un. mielinizált (mielinburokkal bíró) A típusú és a nem mielinizált (mielinburok nélküli) C típusú rost. Az antihisztamin-szerekre reagáló esetekben az A roston megy az ingerület, a nem reagáló esetekben mindkettőn.

Az ingerületvezetésben a két rost között bonyolult kölcsönhatások fedezhetők fel. Egyéni különbségek is vannak, még nem tudni, miért. Ezek után a gyógyszerkutatás egyrészt olyan fájdalomcsillapító molekulákat szeretne létrehozni, amik a viszketést serkentő receptoron nem hatnak, másrészt amikkel az A és a C idegrostokat viszketést gátló szerekkel lehetne külön-külön megcélozni.

Dr. Budai Erika aneszteziológus és fájdalomspecialista szerint ma a műtéti érzéstelenítésben olyan szerek is rendelkezésre állnak, amelyek ritkán okoznak viszketést. A fájdalomcsillapításban célzottan a különböző érző idegrostokra hatni - ez ma már a gyakorlat része. A viszketés megszüntetésében hasonló, az idegvezetésre specializált előrelépés sok beteget kímélne meg a kellemetlen panaszoktól.