Az európai régióban 11 százalékkal emelkedett az új esetek száma az elmúlt héten, viszont a halálesetek száma is nőtt 27 százalékkal.
Nem tehetünk mást, mint a hatóságok által előírt, közismert intézkedések betartását, mert a vírus velünk marad, amíg nem lesz hatásos vakcina – mondta Jakab Zsuzsanna az InfoRádió Aréna című műsorában. Az ENSZ egészségügyi világszervezetének általános főigazgató-helyettese szerint az év végére lehet oltóanyag, de utána is idő kell a nyájimmunitás eléréséhez. A magyar szakember beszélt a WHO reformjáról és arról is, hogy milyen hatással lesz a szervezetre az Egyesült Államok kilépése.
Világszerte majdnem egymillió halálos áldozat, több mint 31 millió fertőzött, ez az új koronavírus-járvány eddigi mérlege. Gyorsabban terjed a kórokozó, mint az év elején?
Igen, az elmúlt hét alatt körülbelül kétmillió új esetet jelentettek az Egészségügyi Világszervezetnek. Ugyanakkor a jó hír az, hogy tíz százalékkal csökkent a halálesetek száma.
Ez a második hullám, vagy az első hullám vége?
Ezt nehéz megmondani. Sok országban ez már a második hullám, de az amerikai régióban folytatódik az első, hiszen az új esetek száma ott a legmagasabb, 38 százalékát teszi ki a globális esetszámnak, ugyanakkor csökken a halálesetek száma. Az európai régióban 11 százalékkal emelkedett az új esetek száma az elmúlt héten, viszont a halálesetek száma is emelkedett 27 százalékkal. Ami jó hír, hogy az afrikai régióban csökkent mind az új esetek száma, mind pedig a halálesetek száma. Tehát van, ahol ez az első hullám vége, van, ahol a második hullám eleje, mint például az európai régióban.
A halálesetek száma csökken, ez betudható annak, hogy sokkal több tesztet végeznek el?
A tesztek számától is függ, de inkább a korcsoportoktól. Ahol a fiatalabbak érintettek, ott a halálesetek száma alacsonyabb, ahol az idősebb korosztály érintett, ott a halálesetek száma magasabb.
Lassan egy év alatt mennyit tudtunk meg erről a kórokozóról?
Nagyon sokat tanultunk, de a vírus eredetét még nem tudjuk. Júliusban volt egy WHO-csapat Kínában, hogy megbeszélje a kínai hatóságokkal, hogyan kutatjuk a vírus eredetét. Ez a kutatás most el is indul Vuhan tartományban, hogy onnan származik-e a vírus. Reméljük, hogy néhány hónapon belül lesz végleges eredményünk a vírus eredetéről, de ehhez több hipotézist meg kell vizsgálnunk.
Mi az alaphipotézis?
Hogy Vuhan tartományból ered, ahonnan az első eseteket jelentették, ezért ott nézzük meg először a humán egészségügy, az állat-egészségügy és a környezet kapcsolatát, hogy képünk legyen arról, valóban onnan indult-e. A mi hipotézisünk ez, de ezt bizonyítani kell.
És mondta, hogy vannak más hipotézisek is. Ezekről ejtene egy-két szót?
Ezeket láttuk a sajtóban, hogy laboratóriumból indult, vagy korábban indult, más régiókból vagy országokból. E ezeket sorban végig kell néznünk, és aztán bizonyítás kell, kutatási programokat kell ehhez felállítanunk.
Elképzelhető az, hogy 2019 előtt létezett-e már ez a betegség?
Még ez is elképzelhető, bár amikor ez a vírus megjelent a múlt év végén, akkor úgy tűnt, hogy ez egy új vírus, ezért kicsi a valószínűsége, hogy korábban létezett, de nem zárható ki addig, amíg a kutatások nem fejeződnek be.
A teljes interjú az Infostarton olvasható.