Még értékesebbé szeretnék tenni azt az adatkincset, ami az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) létrejött.
Az adattal életet lehet menteni, ezért egyre tisztább, strukturáltabb, hozzáférhetőbb adatokra van szükség, ezért is jött létre az Adatvezérelt Egészség Nemzeti Labor, melynek átfogó célja az egészségügyi és egészségipari paradigmaváltás támogatása kutatási és innovációs oldalról - mondta Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem (SE) Egészségügyi Menedzserközpontjának igazgatója az IME Országos Egészségügyi Infokommunikációs konferencián. Hozzátette: hamarosan egy adatintenzívebb egészségügyi eszköztár lesz az orvosok és a kutatók zsebében a betegágy mellett - tudósított a vg.hu.
Szócska Miklós szerint a régióban Magyarország van elég informatikus, gráfmatematikus, fizikus, akik értenek a mesterséges intelligenciákhoz, de azért még van lemaradásunk Kínához, az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz képest. Szükség van arra, hogy ez a platform összehozza azokat, akik az adatokat keresik, mint például a klinikusok, az informatikusok pedig az orvosok, kutatók kéréseire fejleszthetnek algoritmusokat.
Kiemelte, a SE Menedzserképző Központjában elindítottak egy mesterséges intelligenciával foglalkozó továbbképzést is, amihez 150 hallgató csatlakozott.
Négy pillérben gondolkodnak az Adatvezérelt Egészség Nemzeti Labor kapcsán, ezek között szerepel az adatbányászat, a mesterséges intelligencia, az oktatás, és a döntéstámogatás az orvosképzéstől az ágazatvezetésig. Megjegyezte, hogy azt az adatkincset, ami az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) létrejött még értékesebbé szeretnék tenni. Továbbiak a cikkben